2023. március 22-én az orvoslás történetét bemutató egyedülálló kiállítás nyílt Kalocsán az Érseki Könyvtárban. A csodás tárlat megtekintésére volt alkalma Bács-Kiskun vármegye kórházi vezetőinek, Bábel Balázs kalocsai érsek és munkatársainak személyes közreműködésével. A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye régóta komoly kapcsolatokat ápol a területén működő kórházakkal.

Az érsek úr a kecskeméti, kalocsai, kiskunfélegyházi, bajai és kiskunhalasi intézmények menedzsmentjének tartott tárlatvezetést és engedett betekintést az érsekség épületeibe, többek között a lélegzetállító könyvtárba – Patatchich Ádám érsek 18. századi barokk olvasótermébe- mely igazi kuriózumokat rejt.

A gyógyítás históriája egyidős az emberiséggel, írásos emlékei 6-7 ezer évre tekintenek vissza, az Egyház már kezdettől szervezett módon foglalkozott a gyógyítással és ápolással. A kiállítás az ókortól a 19. századig mutatja be a gyógyítás mérföldköveit, fejlődését könyvtörténeti ritkaságok segítségével.

A kiállítás megtekintését szeretettel ajánljuk mindenkinek, egyúttal köszönjük Érsek Úrnak és kedves kollégáinak a feledhetetlen tárlatvezetést és történeti ismeretterjesztést!

Az Európai Immunológiai Társaságok Szövetsége 2004-ben kezdeményezte először az immunológia világnapjának megtartását. Ehhez kapcsolódva az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslatára április 23-tól 29-ig tartják az immunológia hetét. Az immunológia világnapját az egész világon előadások, konferenciák, továbbképzések, intézet-bemutató túrák, pályázatok és díjak fémjelzik. 2023-ban a jeles nap vezető gondolata az, hogy miként tud az immunológia szólni a népegészségügyhöz, vagyis hogyan fejlődhet a népegészségügy az immunológia megértésével.

Maga az elnevezés a latin immunitas szóból ered, amely adótól, közterhektől való mentességet, átvitt értelemben pedig védettséget jelent. Több, mint 2000 éve megfigyelték, hogy azok az emberek, akik egy betegségből kigyógyultak, újabb járvány esetén anélkül tudták ápolni a betegeket, hogy másodszorra is megbetegedtek volna.

Az orvostudomány egyik legfontosabb sikere a fertőzések elleni védőoltások létrehozása. Ennek köszönhetően Európában már nem jelent fenyegetést a himlő, a mumpsz, a rubeola, a diftéria, a tetanusz és a járványos gyermekbénulás. Ez évente életek millióit menti meg, megelőzi a fertőző betegségek által okozott szövődményeket és halált. A 19. század végén kialakult immunológia az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlődő ága, amely a szervezet biológiai integritása megőrzésével, az idegennek felismert anyagok elleni védekezés mechanizmusaival foglalkozik.

Az immunrendszer képes arra, hogy megkülönböztesse a „saját”, a „megváltozott saját” és az „idegen” anyagokat, és arra megfelelő választ adjon. Az immunológia a szervezet egyik legfontosabb védekezési rendszere, tágabb értelemben az élet része és alapvető életjelenség, társterülete a sejtbiológia, biokémia, mikrobiológia és a molekuláris genetika. Az emberi szervezet működésének alapfeltétele a külső és a belső egyensúly megléte. Megtartását bonyolult idegi, hormonális és immunológiai mechanizmusok biztosítják. Ezek révén a szervezet úgy képes válaszolni a külvilág behatásaira, hogy közben önállósága nem szenved kárt.

Immunbetegség szinte minden embert érint. Így:

– az autoimmun kórképek széles keretek között: amikor a szervezet a sajátját is idegenként ismeri fel, tévedésből . Vannak csak egyes, bizonyos szerveket illető betegségek (szinte bármely szervben van ilyen)és vannak az egész szervezetet érintő, szisztémás kórképek;
– célszerűtlen immunreakciók miatt érintett esetek:
• az allergiák sokasága az igen enyhe tüsszögéstől a végzetes keringés-összeomlással járó képekig;
• a különféle külső ingerekre adott káros reakciók: a foltos hajhullástól a változó megjelenésű ízületi betegségekig;
• a meddőség és vetélés egyes esetei
• a beindult immunválasz lecsillapodási zavarai, a „citokin-viharok” és a nem féken tartható gyulladásos kórképek
– az immunrendszer hiányállapotai, alulműködései
– immunológiai daganatok.

Befolyásolni igyekszünk az immunválaszt a védőoltások során, a szervátültetésekben és a szervezet mindenféle daganatában.

Az immunológiát mindenhol önálló tudományként tanítják.
Forrás: Dél-pesti Centrumkórház (DPC)

 

Az asztma világnapját az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával minden év május első keddjén tartják.

A Világmozgalom az Asztmásokért (GINA) nevű szervezet kezdeményezte azzal a céllal, hogy felhívják a társadalom figyelmét az asztma jelentőségére.

 

Mi is az asztma?

Az asztma (asthma bronchiale) egy olyan krónikus betegség, amely bár jelenleg nem gyógyítható, hatékony és biztonságos gyógyszerekkel az esetek döntő többségében jól kezelhető, így mellette szinte teljes értékű életet lehet élni. Az asztma során a légutak falában gyulladás következik be: így mindenre reagálnak, amivel érintkezésbe kerülnek. Ezzel a fokozott „védekezéssel” azonban a légutak beszűkülnek, ezért nehézlégzés, köhögés és sok esetben fulladás jelentkezik. A betegségnek eltérő típusai és súlyossági fokai léteznek. Előbbi esetén az allergiás asztma hátterében különféle allergének állnak, míg a nem allergiás asztma a légutakat irritáló anyagok belélegzésekor vagy fizikai megterhelésre jelentkezik.

Hogyan alakul ki a betegség?

Az asztma kialakulása több tényező együttes eredménye, ami történhet gyerek- vagy felnőttkorban egyaránt, valamint ezek mellett megkülönböztetünk még szerzonális, foglalkozási, illetve nehezen kezelhető és súlyos változatát. Ennek hátterében a különféle környezeti (pl. füst, por, allergének, időjárás) és életviteli (pl. dohányzás, elhízás, megterhelő testmozgás vagy fokozott stresszhelyzet) tényezők mellett genetikai okok ugyancsak meghúzódhatnak. Fontos megjegyezni, hogy a betegek több, mint fele egyúttal allergiával is küzd.

Melyek a legjellemzőbb tünetei?

Asztma leggyakoribb tünetei közé tartozik a zihálás, köhögés, mellkasi szorító érzés, légszomj. Ezek akár különböző életszakaszokban (gyerekkor, változókor, terhesség) is jelentkezhetnek. A betegség felismerését és kezelését nagyban nehezíti, hogy a tünetek meglehetősen változatosak, valamint a panaszos és tünetmentes periódusok váltják egymást. Mivel az árulkodó jelek akár hosszabb ideig elmaradhatnak, az asztmások egy része anélkül él együtt a betegséggel, hogy bármiféle orvosi ellátásban részesülne. Ezzel együtt Magyarországon akár 500 ezer asztmás beteg is lehet. Nem mindenkinél jelentkezik minden tünet: a betegek egy részénél csak időszakosan lépnek fel, kis csoportjuknál (mintegy 5%-uknál) viszont rendszeres és súlyosabb panaszok lehetnek annak ellenére, hogy a kezelésük a legnagyobb odafigyeléssel történik.

Miként történik a diagnózis és a terápia?

A diagnózis felállítása szakorvosi vizsgálattal történik. Ezek közül legfontosabbak a csúcsáramlás-mérés, a légzésfunkció-vizsgálat, a légúti válaszkészség vizsgálata, a kilélegzett nitrogén-monoxid (FeNO) mérése, illetve az allergia vizsgálat. A betegség tünetmentes állapota egyénileg beállított gyógyszeres kezeléssel, valamint életvitelbeli odafigyeléssel (pl. dohányzás elhagyása, allergének mérséklése, poros-füstös helyek kerülése stb.) érhető el. Mivel az asztma gyulladásos betegség, maga a gyulladás kezelése és kordában tartása a beteg és az orvos legfontosabb feladata. Gyógyszeres kezelésént beállításra kerül a megfelelő rohamoldó és fenntartó terápia is. Ezek olyan gyógyszerek, amelyek belégzéssel juttathatók a tüdőbe, így pontosan ott fejtik ki hatásukat, ahol arra szükség van. Fontos, hogy a páciensek megtanulják megfelelően használni az eszközüket, illetve az is, hogy megfelelő fegyelemmel használják azokat – az orvos utasításait pontosan betartva, a tünetmentes időszakokban is. Lényeges, hogy a fenntartó terápiát a betegek folyamatosan használják. Súlyosabb esetben az inhalációs készítmények mellett egyéb gyógyszerek – akár injekciós kezelés beállítása is megtörténhet.

Az asztma egészségpolitikai vonatkozásai

Az asztma előfordulási aránya világszerte jelentősen emelkedett az elmúlt évtizedekben. Ennek nyomán hazánkban is egyre nagyobb szakpolitikai hangsúlyt kap. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet a teljes magyar pulmonológiai szakmával, valamint a tüdőgondozói hálózattal karöltve kormányzati szinten működik együtt az asztma még hatékonyabb diagnosztizálásának és eredményesebb terápiájának eléréséért.

Forrás: Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet

Kedves Lakosok!

Az intézményünkben kezelt Covid-19 betegek hozzátartozói számára újra üzembe helyezzük a telefonos információs szolgálatot.

A 20/330-9199 mobil telefonszámon minden nap 08-12 óra között fogadják a kollégák a hívásokat, felírják az Önök elérhetőségét, a délután során pedig visszahívással orvos általi tájékoztatást kaphatnak szerettük állapotáról.

Kérjük, hogy a többi beteg tájékoztatási jogának biztosítása érdekében a kórházban kezelt beteggel kapcsolatban a megadott időszakban és naponta 1 hozzátartozó érdeklődjön.

Köszönjük!

Kedves Lakosok!

A Bajai Szent Rókus Kórház ll sz. belgyógyászati osztályán fekvő betegek iránt a 79/422-233 kórházi telefonszám 1905-ös mellékén tudnak érdeklődni, munkanapokon, 08-13h között.

A kollégák megadott időszakban fogadják a hívásokat, felírják az érdeklődő hozzátartozók adatait, és az Önök által megadott számon orvosi visszahívás során tájékoztatják Önöket.

Tisztelt Lakosok!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2022.07.22-től – 2022.08.01-ig terjedő időtartamban a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ urológiai betegellátási feladatait a Nemzeti Népegészségügyi Központ határozata alapján a Bajai Szent Rókus Kórház végzi.

A Semmelweis Ignác születésnapja 1992 óta a magyar egészségügy napja, minden év július 1-jén ágazati szabadnappal megtartott ünnepnap Magyarországon. 1818-ban ezen a napon Budán, a Tabánban született Semmelweis Ignác magyar orvos, aki korát megelőzően kiemelkedő szerepet játszott a gyermekágyi láz leküzdésében.

A Bajai Szent Rókus kórházban június 29-én, délután 14h-kor tartottuk meg az intézményi Semmelweis Napi ünnepséget.

Az ünnepségen dr. Tóth Gábor főigazgató-főorvos köszönetet mondott az egészségügyi intézmény összes dolgozójának a Covid járvány óta eltelt időszakban végzett munkájukért. Elmondta: Baja városa május elsejétől megyei jogú státuszt kapott, ennek kell, hogy legyen pozitív hozadéka a jövőt tekintően. 
Főorvos úr szavait követően Katona Lujza olvasta fel Zsigó Róbert, Baja és térsége országgyűlési képviselőjének, a kórház dolgozói részére küldött levelét. Amikor Semmelweis Ignác a társadalom jelentős problémájának, a gyermekágyi láznak a megoldására kereste a választ, gondolatait az egyik legegyetemesebb emberi érték, az igazság mentén fogalmazta meg. Korát megelőző tudományos szemlélete, rendíthetetlen kitartása és megalkuvást nem tűrő hite vezette arra, hogy végül sikerrel járhasson. Éppen ezért a mai napon az ő szellemét megidézve köszöntjük azokat, akik hivatásukat ismeretlen veszélyek közt, áldozatkészen és fáradhatatlanul gyakorolják– fogalmazott üzenetében a honatya. 

A Semmelweis napi intézményi ünnepségen Dr. Tóth Gábor főigazgató úr tájékoztatta a hallgatóságot arról az örömteli hírről is, hogy a Kitüntető Díjak véleményező Kuratóriumának támogatása és a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés döntése értelmében a 2022 évben a  “BÁCS-KISKUN MEGYE EGÉSZSÉGÜGYÉÉRT DÍJ”-at a Bajai Szent Rókus Kórháznak adományozza.

A hagyományoknak megfelelően az ünnepségen elismerések átadására és kinevezésekre is sor került.

2022-ben az év orvosa díjat az I. számú Belgyógyászat frissen kinevezett adjunktusa vehette át. dr. Milkovits Anita belgyógyász szakorvosként 2014 óta dolgozik az osztályon, de átmenetileg a sürgősségi betegellátó osztályon is tevékenykedett. A Koronavírus- járvány megkezdése után nem sokkal Covid szakmai vezetőként látta el feladatait. – „Nagy harc és küzdelem volt, amelyhez kellettek természetesen az orvos és a nővér kollégák is”- összegezte a mögötte hagyott időszakot a kardiológia szakorvosi vizsgára készülő fiatal doktornő. Hozzátette: nagyon büszke mindenkire, hogy sikeresen túl vannak a covid időszakon, valamint hálás dr. Tóth Gábor intézményvezetőnek és a szakmai testületnek, amiért jelölték a megtisztelő címre. 

Szakmai munkája elismeréseként Szakmai vezetőtestület által megszavazott dicséretben részesül:
Dr. Mészáros Annamária intézeti jogász
Dr. Milkovits Anita belgyógyász
Dr. Pintér Veronika intézeti főgyógyszerész
Kovács Árpád- Betegszállítás
Miskolczi Csabáné- II. Belgyógyászat-ápoló
Pallerné Striegl Szandra- Infektológia Ambulancia– asszisztens
Pintér Dávid- üzemfenntartás dolgozója

Kinevezések:
Vedelekné Dr. Faragó Mónika, főorvos
Dr. Kerek Brigitta, adjunktus
Dr. Komlósi Kinga, adjunktus
Dr. Kovács Tünde, adjunktus
Dr. Krausz Kinga, adjunktus
Dr. Milkovits Anita, adjunktus
Dr. Szőke Brigitta, adjunktus

Gratulálunk a díjazottaknak, kinevezetteknek!

Az intézmény minden  dolgozójának köszönjük a helytállását, áldozatos munkáját!