A létesítéstől a XIX. század végéig
A város és közvetlen környéke a honfoglalás óta lakott, de történetében sorsformáló szerepe volt a másfél százados török hódoltságnak, amely alól 1687-ben szabadult fel. A város neve török eredetű, amelyet valószínűleg első birtokosától, Bajától nyert. (Baja jelentése: bika.)
I. Lipót szabadságlevelet adott ki 1696. dec. 24-én, melyben Baját szabadalmazott kamarai mezővárossá nyilvánította. Ugyanekkor a városnak címerpajzsot is adományozott, mely a tudás fáját ábrázolja az első emberpárral és a kígyóval. (Ma is ez a város címere). A várossá nyilvánítás töretlen fejlődést indított el és a XVIII. sz. végén felmerült a szükségessége egy egészségügyi- szociális intézménynek. A lélekszám növekedésével párhuzamosan emelkedett az öregek, munkaképtelenek és betegek száma is. A fellelhető irattári anyagok bizonyítják, hogy 1793. elején megkezdték kórházunk építését, és 1795. aug. 10-ig be is fejezték.
Fotó: Magyar Nemzeti és Történelmi Jelképek
A város történelméből tudjuk, hogy 1840. május 1-jén tűzvész tombolt, melynek áldozatául esett a kórház is. A természeti csapást követő újjáépítés érdekében a város vezetősége sok hathatós intézkedést tett, illetve a városi főorvos 1860-as beszámolójából tudjuk, hogy 10 év alatt 1617 főt kitevő beteganyag gyűlt össze a kórházban, ahol ez időben 7 orvos és 5 sebész működött. A kórháznak külön orvosa nem volt, a városi orvos látta el a kórházi orvosi teendőket a hetvenes évektől kezdődően másodmagával. Főfoglalkozási kórházi orvosi teendőket 1887-től töltötték be. 1886-ban a kórház szomszédságában lévő telken építettek egy szegényházat, mely ma is létezik, szociális otthonként működik. Ebből látszik, hogy a kórház szegényház jellege megszűnt, azóta kizárólag gyógyító intézményként funkcionál.
A századfordulótól az első világháború végéig
Az 1840-es tűzvész után újjáépített kórház már nem felelt meg a kor követelményeinek, ezért új kórház építéséről határozott a város vezetősége. 1903-ban állt az új kórház 5 új épülettel, 200 ággyal. A személyzet három főorvosból állt (belgyógyászat, sebészet, elmeosztály), akik közül egyikük az igazgatói teendőket is ellátta. A gazdasági hivatali teendőket két tisztviselő intézte. A további egészségügyi személyzet összetevődött tizenkét irgalmas nővérből, akik közül egy főnöknő, nyolc betegápoló nővér, egy mosodavezető, kettő konyhai dolgozó volt. További tizennégy világi ápoló és ápolónő teljesített szolgálatot az elmeosztályon. Ekkor már a műszerekről is megfelelően gondoskodtak és a szakmai fejlődéssel való lépéstartásnak is megvetették az alapját folyóiratok és könyvek beszerzésével.
A kórházi ápolás iránti igény, illetve a betegforgalom növekedése ellenére a kórház szervezetében, tagolódásában lényeges változás nem következett be az első világháború végéig. Általában arra lehet következtetni, hogy a gyógyítás és a diagnosztika haladásával lépést tartottak. Ebben az időszakban születtek különböző tervek a fejlesztésekre, de az 1914-ben kitört első világháború elvágta ezeket a lehetőségeket. Nagy nehézségek voltak az élelmezés, kötszer- és gyógyszerellátás terén is, tetézte a zavarokat az orvosi ellátottság is. A háború végén Baja szerb megszállás alá került, erre a minden bizonnyal küzdelmes periódusra vonatkozóan nem áll adat rendelkezésre.
Az első világháború befejezésétől
A szerbek kivonulásával új korszak kezdődött. Folyamatosan létesültek az új osztályok (kórbonctani, bőr- és nemibeteg, fül-orr-gége, tüdő, szemészeti szülészet-nőgyógyászati osztály, OKI állomás, Róna-féle magánszanatórium átvétele) és a fejlesztések eredményeként a bajai kórház ágylétszáma 1936-ban 450-re, 1944-ben pedig már 643-ra rúgott, nem számítva ebbe bele az általában 100 főt meghaladó családi elmebeteg-ápolási telephelyeket.
Ezt követően több átszervezés, illetve kisebb-nagyobb pavilon építése is történik (fogászati osztály átszervezése, kórházi gyógyszertár létesítése, urológia osztály létesítése, megnyílt a véradóállomás, belgyógyászati osztály létesül, létrejön külön idegosztály, önálló lesz a fertőző osztály, megszervezik az onkológiai járóbeteg-osztályt), de az időszak kiemelkedő történése a sebészeti pavilon építése, mely 1973-ban kezdődött és 1977-ben került átadásra, ekkor 1014 ágyas a kórház. Az 1971-ben épült belgyógyászati pavilont 1979-ben kibővítették még egy épülettel, így beköltözhetett Bácsalmásról a kihelyezett belgyógyászat II. osztály. 1984-ban vállalati összefogással elkészül az üzemorvosi rendelő, ekkortájt számos átalakítás, felújítás, energetikai korszerűsítés is történik.
1990-2012
Az 1795-ben létesített kórházat „első”, az 1840-es nagy bajai tűzvész utáni kórházat „második”, az 1903-ban létesített öt új épületből álló egységet „harmadik” kórháznak nevezik. A „negyedik” kórház kialakításában szimbolikus jelentőséggel bírt az új diagnosztikai pavilon, mely 1990-ben épült fel. Ez nemcsak építészetileg, de műszerezettség szempontjából is kiemelkedő volt a kórház történetében. Megbillentette a klasszikus pavilon-kórház építészeti és hangulati egyensúlyát, nagy, energiaigényes tereket zárt magába, melyek hamar megteltek élettel. Ebben az időszakban a számítástechnika is rohamosan fejlődött, így számos új berendezés segítette a dolgozók munkáját, a betegek ellátását.
2000-ben bevezetésre került az ISO 9002 minőségügyi rendszer, 2004-ben átadásra került az új műtőblokk, mely a legmodernebb technikával felszerelve biztosítja a műtéti, sterilizálási feltételeket, valamint az intenzív osztály működését. 2005/2007-ben megtörtént a sebészeti épület hotel rekonstrukciója (valamennyi szobához fürdőszoba jár) és megújultak a rendelők. 2007-ben kialakították a mozgásszervi rehabilitációs osztályt.
2009. november 12-én új nevet kapott az intézmény a dolgozók és dr. Tóth Gábor főigazgató kezdeményezésére, a városi képviselő-testület egyhangú támogatásával. Az ünnepélyes avatón a négy történelmi egyház képviselői megáldották, megszentelték a Bajai Szent Rókus Kórház épületeit. 2012. május 1-től valamennyi önkormányzati fenntartású kórház, így a Bajai Szent Rókus Kórház is állami kézbe került.
Kiemelt projektek napjainkban
2014 szeptemberében adták át az új belgyógyászati pavilont. A beruházás megvalósítása révén egy központi épületbe költözhetett a belgyógyászati, neurológiai, a gyermekosztály, valamint a szülészet-nőgyógyászat. Az új épület földszintjén központi betegirányító rendszer került kialakításra. A központi betegirányítóhoz csatlakozik egy szintben a Sürgősségi Osztály, így egykapus betegbeléptetési rendszer működik. Az ötemeletes épület földszintjén korszerű ambulanciák, az alagsorban az egynapos sebészet helyiségei, illetve a patológia kapott helyet. 2015-ben került sor a Sürgősségi Betegellátó Osztály (SBO) átépítésére és a műszerpark megújítására. Ez év decemberében felavatták a kórházi kápolnát is, két magánszemély felajánlása révén. A projektek megvalósításával a több százéves intézmény minden részében megfelel a XXI. század feltételeinek.
Ebben az időszakban számos infrastrukturális fejlesztés történik, többek között a diagnosztikai épületet korszerűsítik, javítják a fejlesztés során érintett épületrészekben működő szakterületek eszközparkját. Megtörténik a pszichiátriai rehabilitációs ellátás fejlesztése, az épület korszerűsítése. A kórház három épületének: diagnosztikai épület, sebészeti épület, műtő épület villamos energia ellátása került részlegesen kiváltásra a 230 kW csatlakozási teljesítményű napelemes rendszer telepítésével. Sor kerül a Bajai Szent Rókus Kórház területén található 12 lakásos orvos szálló és 24 lakásos orvos szálló épületenergetikai fejlesztésére.
Megalakul az Egészségfejlesztési Iroda (EFI), melynek felállításával a kórház teljes körű egészségszolgáltatást tud nyújtani a lakosságnak, hiszen a gyógyító, betegellátó munka mellett, így jelentős hangsúlyt kap a megelőzés, a prevenciós tevékenység is.
A betegbiztonság javítását célzó fejlesztések is történnek az intézményben, melyek többek között a betegazonosítására, illetve a higiéniai védelemre irányulnak. A kiemelt projektek mellett több épületfelújításra, eszközbeszerzésre, humánerőforrás-fejlesztésre irányuló pályázaton szerepelt sikeresen a kórház, illetve a vállalkozások, a város vezetése, valamint a helyi lakosság összefogásából is több alkalommal valósultak meg kisebb-nagyobb beruházások.
Felhasznált forrás: A Bajai Kórház Millenniumi Évkönyve 2000-ben, Kiadta: Bajai Kórház. Dátum: 2000. december. Szerkesztő Bizottság: dr. Poór László főigazgató-főorvos (vezető), dr. Deutsch Ottó (szerkesztő), Pápay Miklósné (szerkesztő), dr. Pápay Tamás (szerkesztő), dr. Vajtai István (felelős szerkesztő).
Baja, 2025.04.08.