2025.02.14. – Kevesen tudják, hogy február 14-e nem csupán a szerelmesek napja, hanem az epilepszia világnapja is. A közös pontot Szent Bálint személye jelenti, aki mind a szerelmesek, mind a lelki betegek és epilepsziával küzdők védőszentje.

Szent Bálint – más néven Szent Valentinus – neve erőt, kitartást és szentségben állhatatosságot jelent. Története több legendából szövődött össze, amelyekben visszatérő motívum a gyógyító erő és a szerelmesek titokban történő esketése is. Nem olyan meglepő, hogy alakja és a hozzákapcsolódó ünnepkör ilyen sokoldalú vált napjainkra.

Erről az összefonódásról tanúskodik az is, hogy a Nemzetközi Epilepsziaellenes Iroda (IBE) 1997-ben február 14-ére, Szent Bálint napjára tűzte ki az epilepszia világnapját.

A betegségről általánosságban elmondható, hogy olyan krónikus központi idegrendszeri kórállapot, amelyet rövidebb-hosszabb ideig ismétlődő, átmeneti spontán rohamok jellemeznek. Számos formáját ismerjük, az osztályozás során több szempontot is figyelembe vesznek: az egyik a kiváltó okokat határozza meg, azt, hogy mitől alakult ki a betegség (agyi sérülés, fejlődési rendellenesség, agydaganat, stb.), a másik pedig az agyterületet nevezi meg, vagyis azt, hogy az agy melyik része, lebenye érintett.

Az epilepszia megállapítása és kezelése az ideggyógyászaton belüli speciális szakértelmet igénylő feladat. Az érintettek, a tudósok és a szakemberek közös célja, hogy ez a tartós betegség lehetőség szerint minél kevésbé befolyásolja a betegek mindennapjait, társadalmi, magánéleti részvételét és megéléseit.

Az epilepsziát számos tévhit övezi, amelyek alkalmasak a betegek megbélyegzésére, éppen ezért fontos, hogy azok is tisztában legyenek néhány alapinformációval róla, akik nem érintettek közvetlenül benne.

Fontos leszögezni, hogy az epilepszia önmagában nem vezet szellemi elbutuláshoz, őrülethez, vagy agresszivitáshoz. Az epilepszia egyáltalán nem, vagy csak elenyésző mértékben befolyásolja a munkaképességet. A betegek nagy része teljes életet élhet, dolgozhat, családot alapíthat, és az sem kizárt automatikusan, hogy gépjárművet vezethessen. Ezekről a tévhitekről bővebben IDE kattintva tájékozódhat.

Az epilepsziás roham ijesztő lehet, így sokakban ellenérzést, félelmet vált ki. Fontos azonban, hogy ne essünk kétségbe, ha ilyen esettel találkozunk, ne fordítsuk el tekintetünket, hanem lehetőségeinkhez mérten támogassuk az érintettet és segítsünk. Erre több módszer is alkalmas lehet:

• Maradjunk a beteg mellett, próbáljuk megnyugtatni!
• Ne próbáljuk megszüntetni a rohamot! Ha már elkezdődött, minden külső beavatkozás sérüléseket okozhat!
• Ne tegyünk semmit a beteg szájába, ne itassuk meg roham közben!
• Védjük meg a beteget a sérülésektől, fektessük az oldalára, mihelyt a roham csillapodik!
• Óvjuk meg attól, hogy méltatlan helyzetekbe kerüljön (vetkőzés), vagy az állapottal való visszaélésnek legyen áldozata (pl. lopás).

A lakosság epilepsziával kapcsolatos tudásának bővítése, a társadalmi nézőpontok formálása, a tévhitek eloszlatása mind az érintett betegek elfogadását támogatja, amiben valamennyiünknek fontos szerepe van. A legfontosabb, hogy figyeljünk szeretteinkre és embertársainkra – ne csak február 14-én, hanem az év minden napján.

Forrás: Magyar Kurír, Magyar Epilepszia Liga

Kép: Freepik