Posts Tagged ‘világnap’

A lelki egészség jelentősége – gondolatok az Európai Lelki Egészség Hete kapcsán

Posted on: május 7th, 2026 by Borbély Zsanett No Comments

Május 4–8. között kerül megrendezésre az Európai Lelki Egészség Hét, amely minden évben ráirányítja a figyelmet arra, hogy a mentális jóllét nem csupán egyéni ügy, hanem közös felelősségünk is. A kezdeményezés üzenete egyszerű, mégis alapvető: a lelki egészség mindannyiunk életének része, és ugyanúgy törődést igényel, mint a testi egészség.

A lelki egészség meghatározza, hogyan gondolkodunk, érzünk és cselekszünk a mindennapokban. Befolyásolja a kapcsolatainkat, a munkavégzésünket, valamint azt is, hogyan birkózunk meg a kihívásokkal. A szakmai szervezetek hangsúlyozzák, hogy a mentális egészség alapvető emberi érték, amely nélkülözhetetlen a kiegyensúlyozott élethez.

Az Európai Lelki Egészség Hét arra is felhívja a figyelmet, hogy nem mindenki éli meg ugyanúgy a lelki jóllétet. Élethelyzetünk, környezetünk és tapasztalataink mind befolyásolják azt, hogyan érezzük magunkat. Éppen ezért fontos az empátia, a megértés és az egymás iránti nyitottság erősítése.

 

Világnap_Facebook

 

Napjaink felgyorsult világában egyre több tényező veszélyezteti lelki egyensúlyunkat. A stressz, a bizonytalanság vagy akár a társas kapcsolatok hiánya mind hozzájárulhatnak a mentális problémák kialakulásához. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy tudatosan foglalkozzunk saját lelki állapotunkkal, és időben felismerjük a figyelmeztető jeleket.

A megelőzés és a tudatosság kulcsszerepet játszik a lelki egészség megőrzésében. Az olyan egyszerű, mindennapi tevékenységek, mint a rendszeres mozgás, a pihenés, a minőségi emberi kapcsolatok ápolása vagy az önreflexió, mind hozzájárulhatnak a mentális jólléthez. Emellett fontos, hogy merjünk segítséget kérni, ha szükségét érezzük – ez nem gyengeség, hanem felelős döntés.

Az Európai Lelki Egészség Hete arra ösztönöz bennünket, hogy újragondoljuk viszonyunkat önmagunkhoz és másokhoz. A cél nem csupán a problémák kezelése, hanem egy olyan társadalmi szemlélet erősítése, amelyben a lelki egészség természetes és fontos része az életünknek.

 

Felhasznált forrás: Magyar Mentálhigiénés Szövetség

 

Megjelent: Baja, 2026. május 7.

 

2026. április 2. – Az Autizmus Világnapja

Posted on: április 2nd, 2026 by Rick Mónika No Comments
Mi az autizmus?

Az autizmus meghatározása a múlt század közepén történt azonosítását követően jelentős változáson ment keresztül az elmúlt hetven évben, és feltehetően a mai elképzeléseink sem véglegesek.

Jelentős felismerés volt, hogy a viszonylag egységesen leírható tünetek ellenére az állapot egyéni megjelenésében rendkívüli sokszínűséget mutat. A kommunikáció, a kölcsönös társas interakciók, valamint a rugalmas viselkedésszervezés terén felmerülő minőségi eltérések mellett ezek kombinációi, az érintettség súlyossága, a nyelvi, intellektuális képességek szintje, a személyiség sajátosságai, az esetlegesen társuló állapotok, zavarok vagy betegségek, a környezeti hatások mentén eltérő fejlődési kimenetellel találkozunk.

A korábbi diagnosztikus rendszerek az autizmust a pervazív (átható) fejlődési zavarok gyűjtőfogalom alá rendezték, a sokszínűséget öt alkategóriában fogalmazták meg: „gyermekkori autizmus”, „Asperger-szindróma”, „atípusos autizmus”, „nem meghatározott pervazív fejlődési zavar” és „egyéb pervazív fejlődési zavar”. Jelenleg még ezekkel a diagnosztikus besorolásokkal találkozhatunk a gyermekek vagy felnőttek zárójelentésein, különböző egészségügyi igazolásain. Azonban az utóbbi harminc év törekvései nem tudták e kategóriák közötti különbségeket megbízhatóan igazolni, így a korszerűbb ajánlások már egységesen „autizmus spektrum zavarként” írják le az állapotot, és az egyes tünetek megjelenésének sajátosságaival, illetve a támogatási szükséglet mértékével jellemzik az állapot súlyosságát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az autizmus spektrum zavar rendkívül különböző mértékben és módon, de a teljes élethosszra kihatással van az érintettek és családjuk jóllétére/életminőségére.

Az autizmus meghatározásával leggyakrabban mint idegrendszeri rendellenességek következményeként kialakult fejlődési zavar, tehát főként orvosi, biológiai megközelítésben találkozunk. Azonban emberi jogi perspektívából szemlélve az autizmust az emberi fejlődés sokszínűségének (diverzitásának) egyik lehetséges útjaként is értelmezhetjük.

Emiatt talán nem meglepő, hogy az autizmusra vonatkozó kifejezések ennek megfelelően nem egységesek sem a nemzetközi, de egyes országokon belüli használatban sem, és a különböző korszakokban is változáson mentek át. Bárhogyan is nevezzük, azt határozottan meg kell követelnünk az elnevezésekkel kapcsolatban, hogy azok elfogadást és tiszteletet közvetítsenek az érintettek felé, és elfogadhatók legyenek az érintettek és szüleik számára, valamint megfeleljenek a szakmai és etikai elvárásoknak.

Ennek megfelelően elfogadottá vált az „autizmus”, „autizmus spektrum zavar (ASD)”, „autizmus spektrum állapot (ASC)”, illetve “autista személy”, az “autizmussal élő” vagy “autizmus spektrumon lévő” elnevezés.

Milyen gyakran fordul elő az autizmus?

Az autizmus spektrum zavar a leggyakoribb és legnagyobb mértékben növekvő idegrendszeri fejlődési zavar a nemzetközi és a hazai tapasztalatok szerint.

A 8 évesek körében mért legutóbbi adatok szerint minden 54. gyermek esetében igazolható az állapot. Ez az ezredfordulón mért gyakoriság sokszorosa. Ebben része van annak, hogy jobban értjük az autizmus lényegét, korábban, árnyaltabban felismerjük, diagnosztizáljuk. Mégis azt kell mondanunk, hogy Magyarországon a teoretikus előforduláshoz képest a gyermekek csupán töredéke, mintegy fele jut diagnózishoz. Ami a megfelelő időben kezdődő, megfelelő minőségű, többrétű támogatásokhoz való hozzáférés lehetőségétől fosztja meg azokat az érintetteket és a családjukat, akiknél rejtve maradnak az észlelt problémák okai. Márpedig mára már bizonyított, hogy a diagnózis hiánya kedvezőtlenebb oktatási lehetőségekhez, a felnőttkori korlátozottabb önállóság eléréséhez, a rosszabb foglalkoztatási arányokhoz, általában alacsonyabb szintű életminőséghez vezet. Emellett a gondozási költségek, a családi és az állami terhek fokozódását is jelenti.

Mi okozza az autizmust?

Az autizmusnak napjainkig nem sikerült egyértelműen bizonyítani egyetlen specifikus biológiai okát sem. Habár a genetikai tényezők jelentős szerepet játszanak, valószínű, hogy az okok összetettek, az idegrendszer fejlődését befolyásoló környezeti okok és a gén-környezet egymásra hatásai is közrejátszanak az állapot kialakulásában. A különböző tényezők különböző kombinációi, egymásra hatásai eredményezik a tapasztalható klinikai tünetek megjelenési formáinak változatosságát.

Az biztos, hogy az autizmus alapvetően egy sajátos (atipikus) fejlődés eredménye, így az egy élethosszig tartó állapot. Az életkori szakaszoknak megfelelően a támogatási szükségletek megjelenési formái az életkor, a tanulási képességek, valamint a tapasztalatok függvényében eltérők lehetnek. Emellett a célzott fejlesztés, a tanítás, a környezeti tényezők hatásai bizonyítottan jelentősen befolyásolják a fejlődés kimenetelét.

Az autizmus oka lehet valami, amit a szülők tettek vagy nem tettek?

Az okokra vonatkozó bizonytalanságok ellenére határozottan bizonyított, hogy nincs oksági kapcsolat a szülők gyermekneveléssel kapcsolatos elvei, tettei, a családi körülmények vagy azok változásai és az autizmus kialakulása között. Az autizmust nem egy bizonyos szülői stílus vagy a szülők cselekedetei okozzák. Bár nem tudjuk pontosan, hogy mi okozza az autizmust, azt tudjuk, hogy ezek az elméletek, mint például a “hideg szülői magatartás”, teljesen hamisak.

Az autizmus más állapotokkal együtt is jelentkezhet?

Az autizmus előfordulhat önmagában vagy más rendellenességekkel együtt, mint például intellektuális képességzavar (értelmi fogyatékosság), szorongásos zavarok, ADHD, tanulási zavar, epilepszia, hangulatzavarok, alvászavarok, étkezési zavarok.

Mindig ugyanolyan lesz a gyermekem?

Sok szülő, akinek gyermekénél most diagnosztizáltak autizmust, aggódik, hogy ez azt jelenti, hogy gyermekük nem fog fejlődni. Bár az autizmus egy egész életen át tartó állapot, a diagnózissal rendelkező gyermekek növekedni, tanulni és fejlődni fognak, ahogy idősödnek. Ismereteik és viselkedésük egész életük során változni fog. Az életkörülmények és az életszakaszok, valamint a terápia és a támogatás színvonala nagy különbségeket eredményezhetnek. Vannak gyermekek, akik felnőttkorukban is fokozott támogatást igényelnek majd. És sokan vannak olyanok is, akik megfelelő terápiával és folyamatos támogatással megtanulnak az erősségeik alkalmazásával dolgozni, megküzdeni a nehézségeikkel, és megfelelő segítséggel produktívan használni az érdeklődési körüknek megfelelő ismereteiket, készségeiket.

Minden autista embernek van értelmi fogyatékossága is?

Értelmi fogyatékosságot (intellektuális képességzavart) akkor diagnosztizálnak, ha egy személy az intellektuális képességek és az adaptív viselkedés területén számottevően az átlag alatt teljesít. Az értelmi fogyatékos embereknél számos területen mutatkoznak zavarok, például a verbális és nem verbális készségek, a feladatok feldolgozási sebessége, a munkamemória, az adaptív viselkedés vagy az életvezetési készségek terén. Az autista emberek egy részénél (a becslések szerint körülbelül 50%-uknál) társul ez a képességzavar, de sokan átlagos vagy átlagon felüli intelligenciával rendelkeznek.

Az autista emberek nagy részének a képességei egyenetlenek. Előfordulhat, hogy bizonyos képességek egyes területein – például a verbális készségek vagy az adaptív viselkedés – nehézségeik vannak, míg más területeken – például a mechanikus memória vagy egyes nem verbális készségek terén – életkori szintjükön vagy a felett teljesítenek.

Minden autista embernek vannak “szuperképességei”?

Az autizmus filmes ábrázolásaiban úgy tűnik, mintha minden autista ember rendkívüli, szinte varázslatos képességekkel rendelkezne.

A valóság azonban az, hogy lehetnek olyanok, akik egy bizonyos területen tehetségesek, például zenében, matematikában vagy rajzolásban. Ez a “savantizmusnak” nevezett tehetség párosulhat átlagos vagy alacsony IQ-val (akár intellektuális képességzavarral), de vannak kivételesen magas IQ-val rendelkező emberek, akik megfelelnek ennek is és az autizmus kritériumainak is.

Az autista embereknél a képességek profilja általában egyenetlen, csúcsokkal és hullámvölgyekkel, ellentétben a neurotipikus emberekkel, akiknél a képességek profilja általában egyenletesebb. Azt fontos megjegyezni, amikor a tehetségről gondolkodunk, hogy még a rendkívüli képességekkel rendelkező személyek is hatalmas kihívásokkal szembesülhetnek autizmusuk miatt.

A diagnózis és az állapotmegismerés

Az autizmust továbbra is a fejlődés mintázata és a viselkedésbeli jegyek alapján határozzák meg a különböző nemzetközi diagnosztikai és klasszifikációs rendszerek alapján, mint a DSM-5 (az Amerikai Pszichiátria Társaság Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyve. ötödik kiadása) és a BNO-10 (az Egészségügyi Világszervezet Betegségek Nemzetközi Osztályozása 10., illetve hamarosan a 11. kiadása). Ezeket a rendszereket időről időre felülvizsgálják, módosítják azért, hogy aktualizálják az új kutatási eredmények szerint.

A szakemberek részéről határozott törekvések mutatkoznak arra, hogy a diagnózis ne negatív címke legyen, hanem egy hosszan tartó, hatékony fejlesztés és támogatás megkezdésének első lépése. A megállapítások ezek megtervezése érdekében születnek, a diagnózist kapott gyermekek vagy felnőttek egyéni képességeinek és szükségleteinek felismerése, a rendelkezésre álló fejlesztő-támogató módszerek illesztése, adaptálása céljából.

Az állapotmegismerés nem csak egy keresztmetszeti kép, integrálnia kell az előzményeket, az aktuális állapot jellemzőit, de mindenképpen része az utánkövetés is, a tervek felülvizsgálata, az alkalmazott ellátás hatékonyságának ellenőrzése.  Azt is figyelembe kell venni, hogy minden egyes ember egy család, illetve szűkebb-tágabb környezetének a tagja. A diagnosztikus folyamat lényeges eleme, hogy a támogatásban résztvevő feleket bátorítsa és támogassa egy olyan berendezkedés irányába, amely lehetővé teszi az autista személyek lehetőségeinek, képességeinek kibontakozását.  Nem csak az autista személy, de a családja életminőségének javítását, boldogulásának szem előtt tartását szintén fontos kiemelni.

Forrás: aosz.hu

Megjelent: 2026. április 02.

2026. február 4. – Rákellenes világnap

Posted on: február 4th, 2026 by Borbély Zsanett No Comments

Minden év február 4-én emlékezünk meg a Rákellenes világnapról, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a rákbetegségek elleni küzdelem fontosságára, a megelőzésre, a korai felismerés jelentőségére, valamint a betegek támogatására világszerte. A világnapot a Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) hirdette meg 2000-ben Párizsban, amikor a résztvevők aláírták a párizsi chartát, amely a rák elleni globális összefogást és közös fellépést szorgalmazza.

 

Mi a rák és milyen típusai vannak?

A „rák” kifejezés valójában több száz különböző betegséget foglal magában, amelyek közös jellemzője a sejtosztódás kontrollálatlan elszaporodása és az egészséges szövetekbe való terjedés képessége. Ezek a rosszindulatú daganatos megbetegedések különböző szervekben alakulhatnak ki, és eltérő tüneteket, lefolyást, valamint kezelést igényelnek. A leggyakoribb típusok közé tartozik például a tüdőrák, az emlőrák, a vastag- és végbélrák, a prosztatarák, valamint a bőr daganatos megbetegedései. Bár nem minden rákos betegség azonos, mindegyiknek súlyos egészségügyi következményei lehetnek, ha nem ismerik fel és kezelik időben.

 

Rákellenes világnap alkalmából illusztráció, két kézben lila szalag.

 

Megelőzés – amit mindenki megtehet

A rák kialakulásának kockázatát jelentősen csökkenthetjük egészséges életmóddal és tudatos döntésekkel. A legfontosabb megelőző lépések közé tartozik a dohányzás kerülése, az egészséges, változatos étrend, a rendszeres testmozgás, valamint az alkoholfogyasztás mérséklése. Emellett kulcsfontosságú az elhízás elkerülése és a megfelelő testsúly megtartása, valamint a környezetünkben előforduló káros anyagokkal való érintkezés csökkentése.

 

Korai felismerés – az életet mentő szűrések

A daganatos betegségek elleni küzdelem egyik legfontosabb pillére a korai felismerés. A rendszeres, szervezett szűrővizsgálatok lehetőséget adnak arra, hogy a betegséget még panaszmentes állapotban, korai stádiumban azonosítsák, amikor a gyógyulás esélye jelentősen nagyobb, a kezelés pedig gyakran kevésbé megterhelő. Magyarországon az államilag szervezett népegészségügyi szűrőprogramok – például az emlőrák-szűrés (mammográfia), a méhnyakrák-szűrés, valamint a vastag- és végbélrák szűrése – fontos szerepet töltenek be a daganatos halálozás csökkentésében. Ezért különösen lényeges, hogy az érintettek éljenek a számukra felajánlott vizsgálatok lehetőségével.

 

Empátia a betegek iránt – a közösség szerepe

A rákbetegséggel küzdők nem csupán fizikai gyógykezelést igényelnek – fontos számukra a lelki és közösségi támogatás is. A ráktúlélők történeteinek megosztása különös jelentőséggel bír, hiszen ezek erőt adhatnak és inspirálhatnak másokat is a küzdelemben. A támogató közösség segíti a betegek és családjaik lelki jólétét, és hozzájárul ahhoz, hogy senki se érezze magát egyedül a betegséggel szemben.

A Rákellenes világnap nem csupán egy dátum a naptárban – emlékeztet arra, hogy a tudatosság növelése, az egészséges életmód, a rendszeres szűrések és az egymás iránti empátia olyan eszközök, amelyekkel tehetünk önmagunkért és egymásért.

 

Fotó: Canva

Források: World Cancer Day, Rakgyogyitas.hu, Házipatika

 

Megjelent: Baja, 2026. február 4.

2025. november 27. – A Magyar Véradók Napja

Posted on: november 27th, 2025 by Borbély Zsanett No Comments

November 27-én ismét önkéntes véradók százai és ezrei kerülnek reflektorfénybe Magyarországon: ezen a napon ünnepeljük A Magyar Véradók Napját, amikor külön köszönetet mondunk mindazoknak, akik önzetlenül, rendszeresen adják vérüket mások gyógyulásáért.

 

Rövid történeti áttekintés

A véradók ünneplésének hagyománya 1954-ig nyúlik vissza: ekkor tüntette ki először a legfelsőbb állami testület a sokszoros véradókat és a kiemelkedő véradásszervezőket.
1988 óta, a Magyar Vöröskereszt kezdeményezésére, november 27-e hivatalosan is A Magyar Véradók Napja, amely minden évben alkalmat teremt a köszönetnyilvánításra és a véradás fontosságának hangsúlyozására.

 

Miért nélkülözhetetlen a véradás?

A vér pótolhatatlan: nincs laboratóriumi helyettesítője, csak önkéntes adományozóktól szerezhető be. Számtalan beteg – műtétre várók, balesetet szenvedők, daganatos páciensek – csak így juthat életmentő vérkészítményekhez.

Egyetlen véradás akár három ember életét is segítheti, így minden egyes alkalom közvetlenül hozzájárul a gyógyításhoz és az életmentéshez.

 

A Magyar Véradók Napja

 

Mit érdemes tudni a véradásról?

A véradás gyors, biztonságos és ellenőrzött folyamat.
A részvétel feltétele többek között:

A vizsgálat során ellenőrzik a vérnyomást, pulzust, testtömeget, valamint minden levett vért fertőző betegségekre is szűrnek.
A vérvétel mindössze 5–10 perc, az egész folyamat pedig általában 30–45 percet vesz igénybe.

 

Egészségügyi előnyök a véradók számára

A véradás nemcsak másoknak hasznos, hanem a véradó saját egészségére is jótékony hatással lehet:

Sokan arról számolnak be, hogy a véradás lelki értelemben is feltöltő, hiszen tudják: egy egyszerű gesztussal mások életét segítik.

 

Véradás a Bajai Szent Rókus Kórházban

A Bajai Szent Rókus Kórház Transzfúziós Osztálya minden hónapban több időponttal és helyszínnel várja a véradókat, hogy minél többen élhessenek a segítségnyújtás lehetőségével.

Intézményünk ezúton is szívből köszöni minden önkéntes véradó önzetlen támogatását, és hálával gondol mindazokra, akik rendszeres részvételükkel életeket mentenek.

 

Összeállította: Borbély Zsanett, BSZRK kommunikációs munkatárs

Felhasznált forrás: OVSZ, Magyar Vöröskereszt, OKFŐ

Megjelent: Baja, 2025. november 27.

2025. november 17. – A Koraszülöttek Világnapja

Posted on: november 17th, 2025 by Borbély Zsanett No Comments

Összefogással a legkisebbekért

November 17-én a világ lila színbe öltözik – ez a remény, a kitartás és az életbe vetett bizalom színe. A Koraszülöttek Világnapja alkalmat ad arra, hogy felhívjuk a figyelmet a korán érkező gyermekekre és azokra a családokra, akiknek mindennapjai különleges küzdelmekkel és még különlegesebb örömökkel telnek.

 

Illusztráció a Koraszülöttek Világnapja alkalmából

 

A Bajai Szent Rókus Kórház koraszülött részlegén évente számos kisbaba kezdi meg életét – gyakran hónapokkal a vártnál korábban. Az osztály dolgozói nap, mint nap azért tesznek, hogy ezek a picik biztonságban, szeretetteljes, fejlesztő környezetben erősödhessenek. A koraszülött-ellátás azonban rendkívül összetett és eszközigényes terület, ahol minden támogatás számít.

A Koraszülöttek Világnapjához kapcsolódva 2025. november 21-én, pénteken a bajai Hotel Elizabeth jótékonysági bált rendez a Bajai Gyermekosztályért Alapítvány közreműködésével. A rendezvény bevétele a koraszülött részleg fejlesztését szolgálja, ezzel is hozzájárulva a legkisebbek biztonságosabb ellátásához és a korszerűbb körülmények megteremtéséhez.

A kórház vezetése és a koraszülött részleg munkatársai ezúton is köszönetüket fejezik ki mindazoknak – a szervezőknek, vállalkozásoknak és magánszemélyeknek –, akik tombola-felajánlásokkal, adományaikkal vagy bármilyen más módon támogatják a kezdeményezést.

November 17-én mi is a koraszülöttekre és családjaikra figyelünk. Ezen a napon mindazokra gondolunk, akik a koraszülött ellátásban dolgoznak, és azokra is, akik támogatásukkal hozzájárulnak a legkisebbek biztonságosabb életkezdetéhez.

 

Összeállította: Borbély Zsanett, BSZRK kommunikációs munkatárs

Megjelent: Baja, 2025. november 17.

2025. november 14. – A Cukorbetegség Világnapja

Posted on: november 14th, 2025 by Borbély Zsanett No Comments

Tudatosság, megelőzés, gondoskodás

2025. november 14-én világszerte a Cukorbetegség Világnapját tartjuk. Ezt a napot az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) hívta életre 1991-ben, hogy felhívja a figyelmet a cukorbetegségre, annak megelőzésére, korai felismerésére és a betegek támogatására. A dátum Sir Frederick Banting, az inzulin egyik felfedezője születésnapjához kötődik.

 

Illusztráció a Cukorbetegség Világnapja alkalmából

 

Korai felismerés – a szövődmények megelőzése

A cukorbetegség gyakran lassan, alig észrevehetően alakul ki. Fáradékonyság, fokozott szomjúság, gyakori vizelés, homályos látás, nehezen gyógyuló sebek vagy indokolatlan testsúlyváltozás mind jelezhetik, hogy valami nincs rendben. Ezek a tünetek nem mindig egyértelműek, ezért is fontos a rendszeres szűrés és a laborvizsgálat.

Ha a betegség kezeletlen marad, idővel olyan szövődményekhez vezethet, amelyek az ereket, az idegrendszert, a látást vagy a veseműködést érinthetik. A korai felismerés azonban lehetőséget ad arra, hogy a cukorbetegséget időben kezeljük, és a betegek teljes, aktív életet élhessenek.

 

Az egészséges életmód a legjobb megelőzés

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a megelőzés kulcsa az egészséges életmód. A kiegyensúlyozott, zöldségekben és rostban gazdag étrend, a rendszeres testmozgás, a megfelelő pihenés és a stressz tudatos kezelése mind hozzájárulnak a vércukorszint stabilitásához.

Az étrendben érdemes előnyben részesíteni a teljes kiőrlésű gabonákat, a zöldségeket, a hüvelyeseket, a halat, valamint a hozzáadott cukrot nem tartalmazó élelmiszereket és italokat. A cukrozott üdítők, fehér lisztes pékáruk és magas zsírtartalmú feldolgozott ételek csökkentése már önmagában is sokat segíthet a vércukorszint egyensúlyban tartásában.

A WHO ajánlása szerint napi 30 perc közepes intenzitású mozgás – például tempós séta, kerékpározás vagy úszás – is hozzájárulhat a cukorbetegség megelőzéséhez, illetve a vércukorszint szabályozásához.

A tudatos döntések és a kisebb életmódbeli változtatások hosszú távon is jelentős eredményt hozhatnak.

 

Felhasznált források: EgészségvonalWHO

Összeállította: Borbély Zsanett, BSZRK kommunikációs munkatárs

Megjelenés: Baja, 2025. november 14.

2025. november 8. – Radiológia Világnap

Posted on: november 8th, 2025 by Borbély Zsanett No Comments

A láthatatlan segítőtárs, ami belát a testünkbe.

November 8-án világszerte a Radiológia Világnapot ünnepeljük. Ezen a napon emlékezünk meg arról, hogy 1895-ben Wilhelm Conrad Röntgen felfedezte a röntgensugarakat, melyek forradalmasították az orvoslást, és megnyitották az utat a modern képalkotó diagnosztika előtt.

 

Illusztráció a Radiológia Világnap alkalmából

 

Mi is az a radiológia?

A radiológia orvosi képalkotó vizsgálatok összessége: az egyszerű röntgentől kezdve az ultrahangon át a CT- és MR-vizsgálatokig terjed. A cél az, hogy a test belső szerkezetét és működését minél pontosabban megismerjük, a betegségeket időben felismerjük és célzottabban kezelhessük. Ugyanakkor a radiológia ma már nemcsak betegségek felismerésére szolgál, hanem megelőzésre, szűrésre is.

Ez az időpont Wilhelm Conrad Röntgen 1895. november 8-án történt felfedezéséhez kötődik, amikor először sikerült létrehoznia egy röntgensugaras képet, így egy új dimenzió nyílt meg az orvostudományban. Röntgen munkájáért 1901-ben megkapta a Nobel-díjat, és ezzel hivatalosan is elindult a képalkotó diagnosztika kora, mely az azóta eltelt idő alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül.

 

Fejlődés Baján is – korszerűbb eszközök a betegekért

A Radiológia Világnap alkalmából érdemes megemlíteni, hogy a Bajai Szent Rókus Kórház Radiológiai Osztályán is jelentős fejlesztések zajlanak. Nemrégiben mobil MR-berendezés érkezett a kórházba, amely már segíti a mindennapi diagnosztikai munkát, és lehetővé teszi, hogy a betegek helyben jussanak korszerű, TB támogatott vizsgálatokhoz.

Emellett egy új beruházás keretében hamarosan vadonatúj CT és MR készülékek is érkeznek az intézménybe. Ezek a modern eszközök nemcsak pontosabb diagnózist tesznek lehetővé, hanem kényelmesebb vizsgálatot is biztosítanak a páciensek számára.

A fejlesztés célja, hogy a bajai és környékbeli lakosok a legkorszerűbb diagnosztikai ellátást kapják, helyben, hosszabb utazás nélkül.

 

Összeállította: Borbély Zsanett, BSZRK kommunikációs munkatárs

Forrás: NEAK, Wikipédia

 

2025. október 15. – Kézmosás Világnapja

Posted on: október 15th, 2025 by Borbély Zsanett No Comments

Tiszta kézzel az egészségért

Október 15-én a világ minden táján a Kézmosás Világnapját ünnepeljük. Ez a nap arra emlékeztet, hogy a legegyszerűbb szokásaink közül az egyik legfontosabb a kézmosás – hiszen ezzel nap mint nap sokat tehetünk saját magunk és szeretteink egészségéért.

Miért olyan fontos a kézmosás?

A kezünk naponta rengeteg dologgal érintkezik: kilincsekkel, pénzzel, telefonokkal, közlekedési eszközökkel. Mindezeken kórokozók tapadhatnak meg, amelyek könnyen a szervezetünkbe juthatnak, ha például étkezés előtt vagy arcunk megérintésekor nem mostunk kezet.

A különböző egészségügyi szervezetek egyaránt hangsúlyozzák, hogy a helyes kézmosás az egyik legegyszerűbb, mégis leghatékonyabb módja a fertőzések megelőzésének.

A Egészségvonal adatai szerint a rendszeres kézmosás akár

 

Illusztráció a Kézmosás Világnapja alkalmából.

 

Mikor érdemes kezet mosni?

 

A helyes kézmosás lépései

  1. Nedvesítsük meg a kezünket tiszta, folyó vízzel.
  2. Szappanozzuk be a tenyeret, a kézfejet, az ujjakat és a körmök alatti részt is.
  3. Dörzsöljük alaposan legalább 20 másodpercig – közben akár kétszer elénekelhetjük a Boldog születésnapot! dalt.
  4. Öblítsük le a kezünket folyó vízzel.
  5. Szárítsuk meg tiszta törölközővel vagy papírtörlővel.

Ha nincs lehetőség vízzel és szappannal kezet mosni, alkoholos kézfertőtlenítő is használható, különösen útközben.

 

Kis odafigyelés, nagy eredmény

A rendszeres kézmosás nem csupán higiéniai kérdés, hanem a mindennapi egészségmegőrzés része. Segít megvédeni nemcsak önmagunkat, hanem családtagjainkat, munkatársainkat és közösségünket is.

A Kézmosás Világnapja jó alkalom arra, hogy tudatosítsuk: a tiszta kéz valóban életet menthet. Tegyük szokássá, hogy nap mint nap odafigyelünk erre az apró, mégis rendkívül fontos mozdulatra!

 

Összeállította: Borbély Zsanett, BSZRK kommunikációs munkatárs

Források:

Megjelent: Baja, 2025. október 15.

2025. október 9. – A Látás Világnapja

Posted on: október 9th, 2025 by Borbély Zsanett No Comments

Az időben felfedezett szemészeti problémák kezelhetők és megelőzhetők

Október második csütörtökén világszerte a látás és a szem egészségének fontosságára hívják fel a figyelmet. A Látás Világnapja célja, hogy tudatosítsa: a látásvesztés és a vakság jelentős része megelőzhető lenne rendszeres szűrővizsgálattal, valamint a helyes életmód kialakításával.

Világszerte több mint 1 milliárd ember él olyan látáskárosodással, amely kezelhető vagy megelőzhető lenne. A szembetegségek sokszor alattomosan, tünetmentesen alakulnak ki, ezért különösen fontos a megelőzés.

 

Illusztráció a Látás Világnapja weboldali cikkhez. Egy közeli fotó látható rajta egy szemről.

 

Tudta?

 

Mit tehetünk a látásunk védelméért?

 

A Látás Világnapja emlékeztet bennünket arra, hogy szemünk egészsége mindennapi odafigyelést igényel. Az időben elvégzett vizsgálatokkal, az egészséges szokások bevezetésével és a közösségi támogatással sok ember látása megőrizhető lenne.

Vigyázzunk a szemünkre!

 

Források:

 

Megjelent: Baja, 2025. október 9.

2025. október 1. – Az emlőrák elleni küzdelem világnapja

Posted on: október 1st, 2025 by Borbély Zsanett No Comments

Az időben felfedezett emlőrák gyógyítható

Október 1-jén világszerte az emlőrák elleni küzdelem világnapját tartjuk. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a megelőzésre, a szűrővizsgálatok fontosságára, valamint a betegek és hozzátartozóik támogatására.

Miért fontos a figyelem?

Az emlőrák a leggyakoribb daganatos betegség a nők körében. Magyarországon évente több ezer új esetet diagnosztizálnak, és bár a betegség komoly veszélyt jelent, a korai felismerés esélyt ad a teljes gyógyulásra.

A rendszeres önvizsgálat és a mammográfiás szűrés életet menthet. Az időben felismert emlőrák kezelése sokkal hatékonyabb, így a megelőzés és a rendszeres ellenőrzés kulcsfontosságú.

 

Emlőrák elleni küzdelem világnapja alkalmából illusztráció, egy nő a mellkasa előtt a kezében egy rózsaszín szalagot tart.

 

2025 üzenete: Tudatosság és összefogás

Az idei világnap központi gondolata a tájékozottság és a közösségi támogatás. Az emlőrák nemcsak az érintett nők, hanem családjuk és környezetük életére is hatással van. Fontos, hogy beszéljünk róla, és bátorítsuk egymást a szűrővizsgálatokon való részvételre.

A tudatosság segít abban, hogy:

Tegyünk ma az egészségünkért!

Az emlőrák elleni küzdelem világnapja emlékeztet: a tudatos odafigyelés és a korai felismerés életeket menthet.

 

Forrás: WHO, Magyar Rákellenes Liga

Összeállította: Borbély Zsanett, BSZRK kommunikációs munkatárs

Megjelenés: Baja, 2025. október 1.

WordPress Cookie Értesítés a Real Cookie Bannertől