Archive for the ‘Egyéb kategória’ Category

Lakossági tűgyűjtő dobozok a Bajai Szent Rókus Kórházban

Posted on: augusztus 21st, 2025 by Borbély Zsanett No Comments

Tájékoztatjuk a tisztelt lakosságot, hogy az otthonukban keletkezett tűhulladékot térítésmentesen leadhatják a Bajai Szent Rókus Kórházban, a speciálisan erre a célra kihelyezett lakossági tűgyűjtő dobozokba.

A dobozba elhelyezhető veszélyes hulladékok:

Lakossági tűgyűjtő dobozok két helyszínen a Bajai Szent Rókus Kórházban.

Leadási helyszínek és időpontok:

Felhívjuk figyelmüket, hogy a nem szabályosan elhelyezett veszélyes hulladékokért a kórház nem vállal felelősséget!

Köszönjük megértésüket és együttműködésüket!

Megjelent: Baja, 2025.08.21.

 

Lehetetlen trilemmával áll szemben a magyar egészségügy

Posted on: augusztus 21st, 2025 by Borbély Zsanett No Comments

A jó egészségügyi finanszírozási rendszer fenntartható, motiváló és biztosítja a betegek számára az ellátás elérhetőségét és minőségét – fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki azt vallja, hogy nincs szebb hivatás a Földön az emberek gyógyításánál, és ezt a rajongást szeretné továbbadni a pályakezdőknek is. Az urológus szakember arról is beszélt, hogy a kórházi struktúra jelenleg túlterhelt, a benne dolgozók erőn felül teljesítenek. Meglátása szerint a legégetőbb probléma a munkaerőhiány, a szakdolgozók helyzetét rövid időn belül meg kellene oldani, közben pedig látható az orvosok esetében, hogy a többlépcsős és jelentős béremelés pozitív hatása lassan elkopik, az érintettek részéről van egyfajta kivárás. A Kórházszövetség elnökével beszélgettünk a magánegészségügyi ellátás jelentőségéről és helyzetéről is.

Nemrégiben választották meg a Kórházszövetség elnökének, olvasóinknak mutassuk be a szakmai hátterét, honnan érkezett az MKSZ élére és mennyire új pálya ez Önnek?

Pécsett születtem és ott is jártam az Orvostudományi Egyetemre. Amikor végeztem, az volt a fő célom, hogy urológus legyek. Kerestem állásokat, és Baján találtam, ami közel állt a szívemhez, mert édesanyám bajai volt. Azóta is ott élek, urológiai és andrológiai szakvizsgát tettem. Közben elvégeztem azokat a további tanulmányokat, amik ilyenkor adódnak, és 2021-ben megszereztem a PhD fokozatot is. Két szakvizsgám van, és elvégeztem a közgazdasági egyetemet is.

És azóta is a Bajai Kórházban dolgozik.

Így van, több mint harminc éve. Ez az első munkahelyem.

Dr. Tóth Gáborról portrékép, aki a Magyar Kórházsszövetség elnöke és a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgatója.

Fotó: Berecz Valter, Portfolio

Eddig milyen szerepet vitt a Kórházszövetségben?

Az elnöki tisztséget megelőzően már 4 ciklusban részt vettem a szövetség vezetőségében. A vezetőséget és az elnököt egyébként a szervezet háromévente választja újra, és egy elnök több ciklusban is betöltheti ezt a pozíciót, de nem egymást követően. Az elmúlt négy ciklusban az elnökségi tagok között felosztott feladatok közül elsősorban a járóbeteg-szakellátással és a kórházi infekciókontrollal foglalkoztam. Ezek voltak a kiemelt szakterületeim.

Elnökként természetesen szélesebb körű a felelősségem, de továbbra is segítenek az elnökség tagjai. Az új elnök és elnökség megválasztásakor általában meghatározzuk a következő három év céljait, prioritásait és az ezek érdekében vállalt feladatokat.

Milyen tervei vannak a Magyar Kórházszövetség új elnökeként?

Három fontos programot szeretnék továbbvinni. Az egyik az Egészségfejlesztő Kórház program, amelyben a kórházi dolgozók egészségét fejlesztjük. A másik a zöld kórház program. Harmadrészt szeretném bemutatni, hogy milyen szép és jó az orvosi és egészségügyi munka. Meggyőződésem, hogy nincs szebb hivatás a Földön, mint embereket gyógyítani. Ezt szeretném megmutatni a pályakezdő középiskolásoknak és az orvosi egyetemre készülőknek. Az egészségügyi pálya egzisztenciálisan és a mindennapi sikerélmények miatt is nagyon vonzó lehet.

Valóban, de fel kell készülni arra is, hogy nem minden nap vannak sikerélmények, sőt előfordulhat, hogy egy beteg elvesztésével is szembe kell nézni. Ezt is meg kell tanulni feldolgozni, a hivatással együtt jár.

Igen, de szerencsére ebből sokkal kevesebb van. A sikerélmény viszont mindig benne van a munkánkban.

Térjünk át a magyar egészségügy rendszerszintű kérdéseire. Hogyan jellemezné a magyar egészségügy jelenlegi helyzetét?

Összetett az aktuális helyzet. A kórházi struktúra jelenleg túlterhelt, a benne dolgozók erőn felül teljesítenek, ami feszültséget okoz. Fontos kiemelni, hogy a kórházak nem csak a fekvőbeteg-ellátást végzik, hanem a járóbeteg-ellátás 65-70%-át is. Emellett a finanszírozási helyzetünk sem mindig kedvező. Kár tagadni, vannak kihívásaink, vannak olyan dolgaink, amit meg kell tudni oldani a működés során.

Az egyik fő probléma a munkaerőhiány, ami világszerte jellemző az egészségügyben. Ennek több oka van: az életkor kitolódásával megnőtt az egészségügyi ellátás iránti igény, illetve a fiatalok számára nem mindig vonzó a folyamatos, 24 órás munkavégzés. A humánerőforrás kérdés megoldása jelenleg az egyik legnagyobb kihívásunk.

Maradjunk az intézmények finanszírozásánál, hogyan értékeli az elmúlt év változásait ezen a téren, előrelépésként lehet tekinteni rájuk?

Óriási segítséget jelent a rendszerbe most bekerült plusz 150 milliárd forint a kórházak finanszírozása céljából. Ettől függetlenül a kórházigazgatóknak továbbra is feladatuk, hogy jól gazdálkodjanak ezzel a pénzzel, ami nem mindig sikerül. A finanszírozás örök téma az egészségügyben. Egy jó finanszírozási rendszernek fenntarthatónak, motiválónak kell lennie, emellett biztosítania kell az ellátás elérhetőségét és minőségét. Ezt a hármas kritériumrendszert lehetetlen egyszerre összehangolni.

Dr. Tóth Gáborról portrékép, aki a Magyar Kórházsszövetség elnöke és a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgatója.

Fotó: Berecz Valter, Portfolio

Az elmúlt egy évben talán arról esett a legtöbb szó, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszer mennyire ösztönöz a többletteljesítményre. Lehet ezen a téren változást kezdeményezni, akár intézményi, akár dolgozói oldalon?

A Kórházszövetségen belül is sokat beszélünk erről. Az lenne optimális, ha lenne egy alapfinanszírozás, mellette egy teljesítményrész, és mindezek mellett a minőséget is figyelembe vennénk. Jelenleg ez utóbbi nincs benne a rendszerben. Fontos lenne, hogy a jobb minőségű munka többletfinanszírozással is járjon.

És ejtsünk szót az orvosi bértábláról is. A 2021-ben elindult, három éven át tartó bérfejlesztés rövid távon jelentős volt, segített az elvándorlás megállításában, de mostanra már az orvosi társadalom részéről is látható egy nyomás a továbblépés céljából. Van egy jó alap, de aki jobb minőséget vagy többet nyújt, annak legyen lehetősége többet is keresni a közfinanszírozott rendszerben.

Rendelkezésre állnak olyan indikátorok, amik alapján meg lehetne ítélni egy kórház vagy orvos ellátási minőségét?

Jelenleg történnek erre vonatkozó lépések az OKFŐ részéről, mi is szolgáltatunk adatokat. De az orvosi munka mennyiségének és minőségének mérése világszerte nagyon nehéz, vannak benne szubjektív elemek. Viszont ha nem kezdjük el, soha nem jutunk el oda. Muszáj megtenni az első lépéseket, aztán majd finomítunk rajta.

2024-ben és 2025-ben nem volt béremelés, és 2026-ban sincs betervezve a költségvetésbe az orvosok számára. Vannak olyan ágazati szakértői vélemények, megfigyelések, hogy az orvosok egyre inkább a magánszektor felé terelik a teljesítményüket. Ez pedig meghatározza az állami egészségügy humánerőforrás kapacitását is.

Valóban most van egy olyan kivárás, és erre nekünk is nagyon oda kell figyelni. Az a jó érzés, hogy megvolt a régóta várt fizetésemelés, lassan elkopott. Tehát azt lássuk be, hogy az a fajta motiváció, ami korábban volt, annak a hatása csökkent némiképp. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy az infláció is hatással volt erre. Nagyon fontos megemlítenem azt is a béremelés kapcsán, hogy a paraszolvencia kivezetésre került. És szerintem ez egy hatalmas siker.

Maradjunk a humánerőforrás kérdésénél. Ha egy pályakezdő fiatalt kellene meggyőznie, hogy válassza az egészségügyi pályát, mi lenne a három legjobb dolog, amit elmondana a magyar egészségügyről?

Először is, az egészségügyben dolgozó orvosok és szakdolgozók rendkívül elkötelezettek és magasan képzettek. A magyar orvosi diplomákat világszerte elismerik, nagyon magas szintű egyetemi képzést kapunk. Másodszor, az ország bármely területén el lehet helyezkedni, mert a magyar egészségügynek országos lefedettsége van. Ez igaz a háziorvosi ellátásra, a járó- és fekvőbeteg ellátásra is. Harmadszor, a digitalizáció terén élenjáró az ország. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) tekintetében Európában az elsők között vagyunk. További fejlesztések várhatók ezen a területen. És természetesen hozzátenném, hogy maga az orvoslás, a gyógyítás a világ legklasszabb dolga.

Ha már a fiatal orvostanhallgatókról, utánpótlásról, végzősökről beszélünk. Mi a helyzet azzal a végzős orvostanhallgatóval, aki nemrég nagy figyelmet kapott az ünnepi beszédével a Szegedi Tudományegyetem diplomaosztóján?

Általánosságban elmondható, hogy egy fiatal orvos az ország bármely részén el tud helyezkedni, legyen az kisváros vagy nagyváros. A konkrét esetben mi odaadtuk az érintett kollégának a szerződéstervezetünket, ő azt átvette, szeptember 1-jén kezd nálunk, várjuk szeretettel továbbra is.

Lényeges trend a magyar egészségügyben a digitalizáció. Milyen előnyökkel jár a digitalizáció a hazai egészségügyben?

Az EESZT valóban nagy előrelépés. A betegek számára előnyös az egészségablak használata időpontfoglalásra és leletkérdezésre. A nemrég bevezetett véleményezési lehetőség is érdekes fejlemény, bár ennek lehetnek szubjektív elemei. A digitalizáció összességében jelentősen megkönnyíti mind az orvosok, mind a betegek dolgát a mindennapokban.

A Kórházszövetségben úgy gondoljuk, hogy a digitalizáció óriási lehetőség lesz számunkra. Nem csak a klasszikus EESZT-ről beszélek, hanem arról is, hogy olyan munkaerőt is be tudnánk hozni az egészségügybe, aki korábban nem dolgozott itt. Például a telemedicinához IT szakembereket, vagy a mesterséges intelligenciát a triázsoláshoz. Az új megoldások megkönnyíthetik az orvosok dolgát, így több idő jut a bent lévő dolgozóknak is foglalkozni a beteggel. Ezzel felszabadulhat ugyanis több idő, amit a betegre fordíthat a szakember, az egyik kritika az állami rendszerrel szemben ugyanis, hogy a leterhelt egészségügyi személyzet nem kommunikál eleget a beteggel. Sajnos ez sokszor jogos, ezt el kell ismernem. A digitalizáció segítségével ezen is tudunk változtatni.

Közben azt is tapasztaljuk, hogy a betegek felkészültebben érkeznek a vizitre, felvértezve a különböző digitális platformokból származó információkkal. Inkább abban látom ennek az előnyét, hogy amit csinálunk, az jobb, nyitottabb lesz, és esetleg jobban meg fogják érteni a betegek.

A digitalizáció a lakosság saját egészségmegőrzéshez való hozzáállásán is sokat változtathat. Sokan hordanak okosórát, amiben különböző egészségfunkciók vannak, és ez akár egy betegség korai jelzését is adhatja. Még nem is látjuk, mi mindenre fogjuk tudni használni ezeket az eszközöket az egészségügyben.

De ez inkább támogatja az orvos munkáját, mintsem kiváltaná?

Az orvos szerepe mindig meg fog maradni. Lehet bármilyen társadalmi fejlődés, orvosra mindig szükség lesz. Ugyanez igaz az ápolóra, a szakdolgozóra is. Lehet, hogy majd a robot behoz vizet, de olyan empátiával nem tudja elrendezni a párnát a beteg feje alatt, ahogy egy nővér. Olyan hangon, kedvességgel, megértéssel nem tud egy robot beszélni, ahogy egy ember. Mindezek alapján azt gondolom, az egészségügyi szakdolgozóknak nagyon-nagyon sokáig lesz munkájuk.

A Kórházszövetség elnökeként milyen kapcsolata van, lesz az egészségpolitika irányítóival?

A Kórházszövetség egy közel 100 éves szervezet, amely mindig kapcsolatban állt az egészségpolitikával. Nem vagyunk döntéshozó szerepben, de úgy gondoljuk, az egészségügy fontos szereplői vagyunk. Mindig megvolt a kommunikáció az egészségpolitika és a Kórházszövetség között. Mint új elnök, szeretném elérni, hogy minden a kórházakat érintő kérdésben kérjék ki a véleményünket. Bejelentkeztem a miniszter úrhoz, voltam nála, beszéltem az államtitkár úrral és az országos kórházi főigazgató úrral is. A Pintér Sándor belügyminiszterrel történt beszélgetés rendkívül tartalmas volt. Érezhetően az illetékesek tisztában vannak a megoldandó feladatokkal. A véleményünket bizonyos kérdésekben kikérik, és mi elmondjuk.

Az biztos, hogy a humánerőforrás, főleg a szakdolgozóké, egy rövid időn belül megoldandó feladat lesz. Az egészségügyben dolgozók korfája klasszikus kétpúpú: látszik, hogy a fiatalok belépnek, de viszonylag sok az idős, nyugdíj környékén lévő kolléga.

A szakdolgozóknál a fásultság, a kiégés is problémát jelent. Abba ugyanakkor érdemes még belegondolni, hogy mekkora feladat és felelősség is hárul az egészségügyben dolgozókra. Mindenki számára természetes, hogy ha baleset éri, ellátják, mikor bemegy a kórházba. Ez azokon az embereken múlik, akik az intézményekben lelkiismeretesen dolgoznak. Gondoljuk végig, hogy egy hétvégén hány törött kezet gipszelnek be. Hány akut vakbelet operálnak meg? Ők gyógyítják a lakosságot, ezért is fáj nekem, hogy már nincs meg az a pozitív megítélés a társadalom részéről az egészségügyi dolgozók iránt, mint korábban. Minden dolgozó rendkívül elkötelezett, mindenki őszinte hittel csinálja ezt a munkát.

Milyen trendeket lát a magánegészségügy és az állami egészségügy kapcsolatában?

A magánegészségügy kapcsán a legfontosabb megállapításom, hogy a magánegészségügy nem fedi le az egészségügy teljes spektrumát. Van, aki kimondja, van, aki nem mondja ki, de a magánegészségügy valamilyen szinten mazsoláz. Tehát a magyar emberek egészségügyét, az egészségügyi ellátását nem a magánegészségügy oldja meg.

De közben azt is be kell látni, hogy a betegellátásban egyelőre kisebb szerepe van, az orvosok megtartásában, jövedelmi viszonyainak javításában egyre inkább felértékelődik a szerepe. Ez utóbbi pedig közvetetten érintheti akár egy-egy állami intézmény kapacitásait is.

Valóban érdemes kettébontani a kérdést. A betegellátásban, mint ahogy az előbb említettem, van szerepe, de nem ez a legfontosabb. Az viszont kétségtelen tény, hogy az orvos kollégák egy része elcsábul. Ez tagadhatatlan tény. De még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy Magyarországon az állami ellátás biztosítja a lakosságnak az egészségügyi ellátását. Nagyon sok olyan területe van, amiben a magánellátó bele se szagol, mert nem éri meg neki.

Dr. Tóth Gáborról portrékép, aki a Magyar Kórházsszövetség elnöke és a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgatója.

Fotó: Berecz Valter, Portfolio

Címlapkép forrása: Berecz Valter, Portfolio

Forrás: Portfolio

Megjelent: Baja, 2025.08.21.

Csütörtök hajnaltól a legmagasabb fokozatú hőségriasztás lép életbe az ország egész területén

Posted on: augusztus 13th, 2025 by Borbély Zsanett No Comments

Az Országos Tisztifőorvos a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. legfrissebb előrejelzése alapján augusztus 14-én (csütörtök) 00.00 órától augusztus 17 -én (vasárnap) 24.00 óráig harmadfokú hőségriasztást rendel el az ország teljes területére. A fokozott hőterhelés miatt különösen fontos, hogy mindenki betartsa az egészségvédelmi és biztonsági ajánlásokat.

A harmadfokú hőségriasztás a legmagasabb figyelmeztetési szint, ekkora hőség már mindenki számára jelentős egészségügyi kockázatot jelent, még jó általános állapot mellett is. A következő napokban a napi középhőmérséklet több helyen meghaladhatja a 27 Celsius-fokot, a legmelegebb órákban akár 35 Celsius-fok fölé is emelkedhet a hőmérséklet.

A rendkívüli melegben a szervezet gyorsan kimerül, a folyadék- és ásványianyag-vesztés pedig hamar rosszulléthez vezethet. Az alkohol-, a koffein- és a magas cukortartalmú italok növelik a kiszáradás kockázatát, ezért ezeket célszerű mellőzni. A hétvégére és a nyári szabadtéri programokra – fesztiválokra, sporteseményekre, strandolásra – indulóknak érdemes tudatosan felkészülni a kánikulára. A legforróbb órákban kerüljék a tűző napot, keressenek árnyékot, vagy hűtött helyiséget.

Kiemelten fontos, hogy gyermekeket, időseket, betegeket vagy háziállatokat soha ne hagyjanak zárt járműben, még rövid időre sem. A járművek belső hőmérséklete percek alatt életveszélyes szintre emelkedhet. Ha bárki autóban hagyott embert vagy állatot lát, hívja a 112-es segélyhívószámot.

Utazás, vagy kirándulás során, illetve fesztiválon célszerű jól zárható hűtőtáskában tárolni az élelmiszereket.

Vasárnap óta az egész országban tűzgyújtási tilalom van érvényben. Erdőkben és azok kétszáz méteres körzetében tilos tüzet gyújtani, még a kijelölt tűzrakóhelyeken is. A növényzet mindenhol száraz, a legkisebb szikrától és hőforrástól is meggyulladhat, ezért a szabadban sehol nem tanácsos tüzet gyújtani. Saját kertben szabad bográcsozni, grillezni, de a tüzet ne hagyják felügyelet nélkül. Idén már 8106 tűz keletkezett a szabadban, 55 ember megsérült, a leégett terület nagysága 93 millió négyzetméter.

A nagy hőségben csökkenhet a kémény huzathatása, így ahol nyílt égésterű vízmelegítőt használnak, szén-monoxid keletkezhet. Idén nyáron már 245 helyre riasztották a tűzoltókat szén-monoxid miatt.

Ne feledjük: a kisgyermekek, idősek és krónikus betegek különösen érzékenyek a hőterhelésre. Gondoskodjunk róluk, és figyeljünk egymásra – a hőségben az odafigyelés és a megelőzés életet menthet.

Az aktuális hőségriasztásokkal és egyéb veszélyjelzésekkel kapcsolatos információk a katasztrófavédelem VÉSZ alkalmazásán keresztül valós időben elérhetők. Az applikáció használata segít felkészülni a szélsőséges időjárási helyzetekre, így mindenki időben megteheti a szükséges óvintézkedéseket.

Megjelenés: Baja, 2025.08.13.

Forrás, fotó: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ

A balkezesek világnapja: különleges kezek, különleges agyak

Posted on: augusztus 13th, 2025 by Laky Emese Zsófia No Comments

Minden év augusztus 13-án ünnepeljük a balkezesek világnapját, amelyet egy balkezeseket tömörítő amerikai szervezet kezdeményezésére 1992 óta ünneplünk. Az esemény célja a mai napig az, hogy felhívja a figyelmet a balkezes emberek mindennapi kihívásaira, különleges adottságaira, valamint arra, hogy a világ számos területe – az iskolai eszközöktől a műszaki berendezésekig – a jobbkezes többség igényei szerint van kialakítva.

Balkezesek a kórházban

Tudtad? A világ népességének körülbelül 10–12%-a balkezes – és egyes kutatások szerint ez az arány egyre nő, ahogy a társadalmak nyitottabbá válnak a természetes különbségek elfogadására.

Bal vagy jobb? Az agy dönt!

A kézdominancia, vagyis az, hogy valaki a jobb vagy a bal kezét használja ügyesebben, szorosan összefügg az agyféltekék működésével. Az emberi agy két féltekéből áll, és ezek bizonyos feladatokat eltérő mértékben irányítanak. A legtöbb jobbkezes embernél a bal agyfélteke dominál, amely a nyelvi és logikai funkciók központja. A balkezesek esetében ez változatosabb: náluk gyakrabban fordul elő, hogy a jobb agyfélteke veszi át a domináns szerepet – ez a félteke felelős többek közt a térbeli tájékozódásért, a kreativitásért és a zenei érzékért.

Fontos azonban megjegyezni, hogy az agy működése rendkívül összetett, és nem lehet egyszerűen „kreatív” vagy „logikus” féltekékre osztani az embereket. Mégis, statisztikailag kimutatható, hogy a balkezesek körében gyakrabban fordulnak elő egyedi megközelítések és kreatív gondolkodásmód.

Balkezesek a történelemben – hátrányból előny?

A történelem során a balkezességet sokáig negatívan ítélték meg. A középkorban például a „bal” szó – amely több nyelvben is pejoratív jelentéssel bírt – miatt a balkezeseket gyakran kényszerítették arra, hogy jobb kézzel írjanak. Ez nemcsak frusztráló, de akár a tanulási képességeket is hátrányosan befolyásolhatta.

Szerencsére ma már más időket élünk – és egyre többen mernek úgy írni, rajzolni, alkotni, ahogy az számukra természetes. Olyan híres balkezesek, mint Leonardo da Vinci, Marie Curie, Albert Einstein vagy Barack Obama is bizonyítják: a különbözőség nem gyengeség, hanem lehetőség egy másféle nézőpontra.

Balkezesek az egészségügyben – egy kis odafigyelés is sokat jelent

Az egészségügyi ellátásban is fontos figyelembe venni a balkezes páciensek és dolgozók igényeit. Például a műtéti eszközök, infúziós pumpák, íróeszközök és dokumentációs rendszerek kialakításánál előnyös lehet, ha balkezesekre is gondolunk. Ugyanez igaz a rehabilitációra, gyógytornára és más terápiás eljárásokra is: egy balkezes beteg esetében például fontos tudni, melyik kezét használja dominánsan, mert ez befolyásolhatja a mozgásfejlődést és a felépülés ütemét.

Mit tehetünk balkezesként vagy balkezes gyermek szülőjeként?

Záró gondolat

A balkezesek világnapja nem csupán egy apró ünnep: lehetőség arra, hogy ráébredjünk, milyen sokszínű az emberi agy és működés. Legyen szó páciensekről, kollégákról vagy családtagokról, a balkezesek támogatása egy lépés a befogadóbb, figyelmesebb társadalom felé.

Baja, 2025. augusztus 13.

Tájékoztatás a CT, ultrahang, gyermekultrahang vizsgálatokat érintő JIR fejlesztésről

Posted on: augusztus 12th, 2025 by Borbély Zsanett No Comments

Tisztelt Kollégák! Kedves Lakosok!

A Járóbeteg Irányítási Rendszerben a szolgáltatás típusokat érintően további fejlesztések kerültek bevezetésre annak érdekében, hogy egyes képalkotó vizsgálatokra mind a beutaló orvos, mind maga a beteg úgy tudjon időpontot foglalni, hogy az a fogadó intézményekben egyértelmű és elvégezhető vizsgálatokat jelenthessen.

Jelenleg a CT, az ultrahang és gyermekultrahang vizsgálatokra készült el ezen fejlesztés.

A Bajai Szent Rókus Kórházban végzett vizsgálatok kódjainak definiálása a rendszerünkben megtörtént, ilyen típusú e-beutalók fogadására intézményünk alkalmas. A kórházunkban végzett vizsgálatok listáját EZEN melléklet tartalmazza.

Szeretném külön felhívni a figyelmet arra, hogy az:

Az erről szóló hivatalos levelet IDE kattintva tekintheti meg.

Tájékoztató CT, az ultrahang és gyermekultrahang vizsgálatokkal kapcsolatos JIR fejlesztésekről című hírhez illusztráció, mely egy orvost ábrázol, aki e-beutalót ír.

Fotó: Freepik

Megjelent: Baja, 2025.08.12.

Interjú a mobil szívultrahang-készülék átadásának alkalmából

Posted on: augusztus 12th, 2025 by Borbély Zsanett No Comments

Új, hordozható szívultrahang-készüléket adtak át a Bajai Szent Rókus Kórházban 2025. július 24-én. Az eszköz a kardiológiai betegellátást forradalmasítja a Belgyógyászat I. Osztályán. Az esemény kapcsán Dr. Kovács Zsolt Zoltánnal PhD osztályvezető főorvosával készítettünk interjút.

 

Dr. Kovács Zsolt, a Belgyógyászat I. osztályvezető főorvosa és az új mobil kardiológiai ultrhang készülék.

 

– Főorvos úr, milyen eszköz érkezett most a kórházba, és miért fontos ez az osztály számára?

 

A most átadott készülék egy mobil szívultrahang, pontosabban a General Electric cég Versana Active nevű eszköze. Jó minőségű szívultrahang felvételek készítésére alkalmas, és az a különlegessége, hogy hordozható. A szívultrahang a kardiológiai betegellátás alapja – nélküle gyakorlatilag nem lehet megfelelő diagnózist felállítani. Nekünk van már egy kiváló minőségű ultrahang-berendezésünk a földszinti szívultrahang laborban, de az nem hordozható. Ennek a projektnek az volt a célja, hogy egy olyan gépet szerezzünk be, amit oda tudunk vinni a beteghez, ha nem lehet mozgatni.

 

– Milyen helyzetekben van leginkább szükség ilyen mobilitásra?

 

Számos esetben, például a sürgősségi osztályra mentővel érkező, súlyos állapotú betegeknél. De gyakran az intenzív osztályon fekvő, lélegeztetett pácienseket sem lehet egyszerűen levinni egy vizsgálatra. Ugyanez igaz a Koronária Őrzőben fekvő kritikus állapotú betegekre is, akiket szintén nem célszerű mozgatni. Ilyenkor a mobil szívultrahang jelent hatalmas segítséget: egyszerűen bevisszük az eszközt a betegágy mellé, és helyben tudunk döntést hozni a kezelésről.

 

Új mobil kardiológiai ultrhang készülék.

 

– Milyen szakmai előrelépést jelent ez az osztály számára?

 

A szakmai grémiumok támogatásával már megkaptuk a szükséges engedélyeket arra, hogy önálló Kardiológiai Osztályt hozzunk létre. Az egészségbiztosítóval való szerződéskötés még folyamatban van, de ha minden a tervek szerint halad, akkor 2025 őszétől hivatalosan is megkezdheti működését a Kardiológiai Osztály Baján. Ez mérföldkő lenne a térség betegellátásában. Fizikai, infrastrukturális értelemben az osztály egyelőre továbbra is a belgyógyászati osztályon lesz, de a cím birtoklása többek között a rezidensek számának növelése, képzésük mélységének szempontjából is vonzóbbá teszi az intézményt, de ami a legfontosabb a betegellátás színvonalának emelését teszi lehetővé.

 

– Végül, hogyan valósulhatott meg ez a fejlesztés?

 

A mobil szívultrahang készüléket újévi jótékonysági koncertek bevételeiből, illetve intézményi forrásból vásároltuk mintegy 7,5 millió forintért. Külön köszönet illeti a koncertszervezőket, a fellépőket és minden jegyvásárlót, támogatót. Ez is jó példája annak, hogy a közösségi összefogás révén kézzel fogható előrelépések történhetnek az egészségügyben.

 

Köszönöm az interjút!

Szöveg: Borbély Zsanett, BSZRK kommunikációs munkatárs

Megjelent: 2025.08.12.

 

Egy jubileum margójára

Posted on: augusztus 11th, 2025 by Borbély Zsanett No Comments

230 év hosszú idő. Egy város, egy közösség, egy intézmény életében különösen az. Ennyi év alatt számtalan kisebb-nagyobb átalakítás, átszervezés és fejlesztés zajlott le a kórház falai között – nap mint nap formálódott, alkalmazkodott, megújult. Lehetne hosszan sorolni mindazt a munkát, amely hozzájárult mai arcához, de e jeles évfordulón most elsősorban a legnagyobb mérföldkövekre tekintünk vissza.

Régi képek a kórház 230 éves jubileuma alkalmából.

MÉRFÖLDKÖVEK

A 18. század végére Baja lakosságszámának növekedésével szükség lett egy egészségügyi intézményre is, melyet 1793 elején kezdtek el építeni és 1795. augusztus 10-én fejeztek be.

1840. május 1-jén tűzvész sújtotta a várost, amelynek áldozatul esett a kórház is. Az ezt követő újjáépítési folyamat során a város vezetősége elkötelezetten dolgozott a kórház helyreállításán, amely gyorsan meg is történt.

A kórház eleinte nemcsak gyógyító intézmény volt, hanem szegényházként is működött. Területének szomszédságában 1886-ban épült szegényház, így ekkortól a bajai kórház a mai napig tartó, legfontosabb küldetésére, a gyógyításra koncentrálhatott.

A következő mérföldkő az, amikor a kor követelményeinek megfelelve a város vezetősége ismét új kórház építéséről határozott, mely 1903-ra készült el 5 új épülettel, 200 ággyal.

A kórház szervezetében, tagolódásában lényeges változás nem következett be az első világháború végéig. Folyamatosan születtek a különböző fejlesztési tervek, de az 1914-ben kitört első világháború elvágta ezeket a lehetőségeket. Nagy nehézségek voltak az élelmezés, kötszer- és gyógyszerellátás terén is, tetézte a zavarokat az orvosi ellátottság is. A háború végén Baja szerb megszállás alá is került.

Régi képek a kórház 230 éves jubileuma alkalmából.

Az első világháború befejezésével a kórház fejlődése felgyorsult, és számos új osztály jött létre. Az átszervezésekkel, az új pavilonok felépítésével egyre szélesedett a Baja és térsége lakosságának nyújtott egészségügyi ellátások köre.

A 21. század küszöbén kapott új nevet – Bajai Szent Rókus Kórház – az intézmény, amely nem sokkal később önkormányzati fenntartásból állami kézbe került, mellyel ismét egy új fejezett vette kezdetét.

A fejlesztések töretlenül folytatódtak, és hozzávetőleg tíz éve, az új belgyógyászati pavilon 2014-es átadásával nyerte el a kórház mai, modern arculatát. Azóta is folyamatosan korszerűsítjük a betegellátás feltételeit, hogy megfeleljünk a kihívásoknak.

Friss fotók a kórházról a 230 éves évforduló alkalmából.

KÖSZÖNET

A Bajai Szent Rókus Kórház 230 éves évfordulója nemcsak a történelem felidézésére ad alkalmat, hanem hálánk és tiszteletünk kifejezésére is mindazok iránt, akik az elmúlt több mint két évszázadban hozzájárultak ahhoz, hogy e falak között gyógyítás, segítség és emberi méltóság honoljon.

Köszönet illeti az intézményben dolgozó embereket, illetve a pácienseket, akik bizalmukkal megtisztelnek minket. A jubileum nemcsak egy történelmi szám, hanem felelősség is – a folytatás ígérete.

Boldog jubileumot kívánunk mindannyiunk közös kórházának – a bajaiak egészségéért, immár 230 éve!

Felhasznált forrás: A Bajai Kórház Millenniumi Évkönyve 2000-ben, Kiadta: Bajai Kórház. Dátum: 2000. december. Szerkesztő Bizottság: dr. Poór László főigazgató-főorvos (vezető), dr. Deutsch Ottó (szerkesztő), Pápay Miklósné (szerkesztő), dr. Pápay Tamás (szerkesztő), dr. Vajtai István (felelős szerkesztő).

Összeállította: Borbély Zsanett, kommunikációs munkatárs

Megjelent: Baja, 2025.08.11.

Friss fotók a kórházról a 230 éves évforduló alkalmából.

Interjú Ördög Katalinnal, a Bajai Szent Rókus Kórház új ápolásigazgatójával

Posted on: augusztus 1st, 2025 by Borbély Zsanett No Comments

Augusztus 1-től új fejezet kezdődik a Bajai Szent Rókus Kórház életében: Ördög Katalin veszi át az ápolásigazgatói posztot. Az egészségügyi pályán szerzett sokéves tapasztalatával és elhivatottságával érkezik az intézménybe, hogy új lendületet hozzon az egészségügyi szakdolgozói szakmákba. Az interjúban terveiről, hitvallásáról és az előtte álló kihívásokról is beszélgettünk.

Portrékép Ördög Katalinról, a Bajai Szent Rókus Kórház ápolásigazgatójáról.

– Kezdjük az elején: hogyan alakult a szakmai pályafutása, ami végül a bajai kórházig vezetett?

A pályám 1999 szeptemberében indult a kalocsai kórház tüdőosztályán műszakos nővérként, majd átkerültem a sebészetre, ahol később főnővér lettem. A későbbiekben a sürgősségi osztályra kerültem, folyamatosan képeztem magam, majd így lettem osztályvezető főnővér. 2020 áprilisától pedig az ápolásigazgató-helyettesi feladatokat láttam el Kalocsán. Összesen 26 éve vagyok a szakmában, ebből hat éve vezetőként. Úgy érzem, most egy olyan állomáshoz értem, ahol korábbi tapasztalataimat valóban kamatoztatni tudom.

– Mi motiválta arra, hogy elfogadja a bajai pozíciót?

Egyrészt szakmai kihívásként tekintettem rá, másrészt hatalmas bizalomnak érzem, hogy rám esett a választás. Ez előrelépés számomra, és szeretném is ezt a bizalmat meghálálni. Nagyon motivál, hogy Baján egy önálló intézményben dolgozhatok, ez új lehetőségeket is nyit előttem.

– Mivel foglalkozik pontosan egy ápolásigazgató?

A fő feladatom az egészségügyi szakdolgozók koordinálása, támogatása. Ha az osztályokon olyan problémák merülnek fel, amelyeket helyben nem tudnak megoldani, abban nyújtok segítek. Emellett figyelemmel kísérem a dolgozók képzéseit, motiválom őket a fejlődésre, és támogatom az oktatási folyamatokat is.

– Milyenek az első benyomásai a bajai szakdolgozói közösségről?

Nagyon pozitívak. Nyitott, összetartó közösség fogadott. Bizalommal fordulnak felém szakmai problémáikkal, melyet igyekszem megoldani, Valamint igyekszem minden osztályra eljutni, hogy első kézből ismerjem meg a helyzeteket.

– Mik a rövid távú céljai új vezetőként?

A legfontosabb a belső kommunikáció erősítése az osztályok között. Emellett szeretném feltérképezni, hol tudunk még fejlődni, akár az adminisztratív, akár az ápolási munkafolyamatokban. Célom, hogy mindenki érezze: fontos, amit csinál, és számít a munkája.

– Milyen benyomásokat szerzett az oktatás és utánpótlás terén?

Sok tanuló van jelenleg is gyakorlaton Intézményünkben, ami kifejezetten pozitív. Ezért tartom fontosnak egy külön oktatásfelelősi munkakör kialakítását, amely segít a gyakorlatra érkező tanulók koordinálásában, képzésében. Hiszem, hogy aki jól indul, könnyebben integrálódik.

– Milyen tervei vannak hosszabb távon az oktatás terén?

Szeretném a jövőben mind a kötelező szakmacsoportos továbbképzéseket, mind pedig a szabadon választható továbbképzéseket a dolgozókhoz közelebb hozni. Valamint szeretném megerősíteni a dolgozók intézményen belüli képzését, ápolásszakmai fejlődését. Ebben már Kalocsán volt tapasztalatom, amit ide is szeretnék átültetni.

– Mi az, amit a legfontosabbnak tart jelenlegi szerepében?

Az emberi oldalát. Szeretném, ha minden dolgozó, bármilyen beosztásban is van, érezné, hogy fontos. Hogy nemcsak elvárásokat támasztunk, hanem támogatást is nyújtunk, és lehetőséget biztosítunk a fejlődésre.

– Végül, mit üzenne a kórház közösségének?

Azt, hogy közösen dolgozunk, egy irányba tartunk. Tisztában vagyok vele, hogy az előttem álló munka nem két nap alatt lesz elvégezve, de hiszem, hogy együtt, egymás támogatásával sikerülhet előre vinni a kórházat – szakmailag és emberileg is.

Köszönöm az interjút!

 

Összeállította: Borbély Zsanett, BSZRK kommunikációs munkatárs

Megjelent: Baja, 2025.08.01.

Hamarosan kezdődik a parlagfű pollenszezon

Posted on: július 31st, 2025 by Borbély Zsanett No Comments
Augusztus első hetében országos szinten is elindulhat a parlagfű pollenszezon. Az allergiás tünetek megelőzése és enyhítése érdekében a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) azt javasolja, hogy az érintettek mielőbb kezdjék meg a gyógyszeres kezelést, vagy kérjék kezelőorvosuk segítségét a megfelelő terápia beállításához.

Az NNGYK Aerobiológiai Hálózatának pollenmonitorozási adatai alapján a parlagfű pollenkoncentrációja egyre több helyen éri el a tüneteket okozó közepes szintet, augusztus elején pedig már országosan is elindulhat a parlagfű pollenszezon.

A parlagfű virágporára allergiás egyéneknél hamarosan jelentkezhetnek az allergiás tünetek, úgymint orrfolyás, tüsszögés, szemviszketés vagy könnyezés. Az allergiás tünetek megelőzését, erősségének mérséklését megfelelően beállított gyógyszeres kezeléssel lehet elérni.

Egy vágásra érett gabonatábla közepén egy parlagfű látható.
A kép illusztrációként szolgál, hogy felhívja a figyelmet a hamarosan kezdődő parlagfű szezonra.

Az allergiások számára nagy segítséget nyújt a


Parlagfű Pollen Riasztási Rendszer (PPRR+)

, melynek nyomon követésével könnyebben felkészülhetnek a várható tünetekre és azok kezelésére, illetve tervezhetik utazásaikat is.

A környező országokra kiterjedő információk elérhetők a


Nemzetközi Parlagfű Pollen Riasztási Rendszeren

keresztül.

A parlagfű terjedése ellen a leghatékonyabb védekezés a virágzás előtti, bimbós vagy virágos állapotban végzett kaszálás, mellyel jelentősen csökkenthető a levegőbe kerülő virágpor mennyisége. Ez nemcsak közegészségügyi szempontból fontos, hanem a földhasználók számára jogszabályban előírt kötelezettség is.

A lakosságtól azt kérjük, hogy az általuk észlelt parlagfüves területeket jelezzék a
NÉBIH
vagy a
Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület (PME) online felületein.

További hiteles információkért kérjük, keressék fel az NNGYK hivatalos weboldalát és

közösségi oldalait
, ahol tájékoztató anyagokat és gyakorlati tanácsokat osztunk meg az allergiás tünetek enyhítésére és megelőzésére.

Forrás: NNGYK

Fotó: Pixabay

Megjelent: Baja, 2025.07.31.

Véradások augusztusban

Posted on: július 29th, 2025 by Laky Emese Zsófia No Comments

A Bajai Szent Rókus Kórház Véradóállomása és a Magyar Vöröskereszt munkatársai 2025 augusztusában is több helyszínen biztosítanak lehetőséget a véradásra, várva mindazokat, akik segíteni szeretnének embertársaikon egy nemes gesztussal.

 

Véradási időpontokhoz illusztráció

Véradási helyszínek és időpontok 2025 augusztusában:

08.01. péntek – Baja, Intézeti véradás 08:00–14:00


08.04. hétfő – Bátya, Idősek Klubja 09:00–11:00
08.04. hétfő – Miske, Közösségi Ház 12:00–14:00
08.05. kedd – Baja, Kultúrpalota 13:00–17:00
08.06. szerda – Érsekcsanád, Művelődési Ház 10:00–13:00
08.07. csütörtök – Sükösd, Művelődési Ház 10:00–13:00
08.08. péntek – Baja, Intézeti véradás 08:00–14:00


08.11. hétfő – —
08.12. kedd – —
08.13. szerda – Hajós, Művelődési Ház 09:00–12:00
08.14. csütörtök – Bácsbokod, Általános Iskola 10:00–14:00
08.15. péntek – Baja, Intézeti véradás 08:00–14:00


08.18–08.24. között – nincs meghirdetett véradás


08.25. hétfő – Kalocsa, Közösségi Ház 09:00–13:00
08.26. kedd – Baja, Malom Étterem 10:00–14:00
08.27. szerda – Szeremle, Művelődési Ház 09:00–11:00
08.27. szerda – Dunafalva, Könyvtár 12:00–14:00
08.28. csütörtök – Baja, Intézeti véradás 08:00–14:00
08.29. péntek – Baja, Intézeti véradás 08:00–14:00

Baja, 2025.07.29.

WordPress Cookie Értesítés a Real Cookie Bannertől