Az orvostudomány Prométheusza

Semmelweis-napi elismeréseket adott át az emberi erőforrások minisztere kedden a Pesti Vigadóban.

Budapest, 2021. június 29. A Semmelweis-napi díjak átadása a Pesti Vigadóban 2021. június 29-én. MTI/Soós Lajos

Semmelweis Ignác munkásságát a szolidaritás, az együttérzés, az igazságosságba vetett hit és az emberi élet szolgálata jellemezte, mondta köszöntőjében Kásler Miklós. Az orvostudomány Prométheuszaként jellemezte Semmelweis Ignácot, aki látta az emberiség bajait és igyekezett segíteni azokon. Ezt a szellemiséget követik a kitüntetettek is. Felidézte: a gyermekágyi láz kezelése Hippokratész ókori görög orvosig visszakövethető, a betegség okáról az évszázadok alatt legalább negyvenféle téves teória látott napvilágot Semmelweis Ignác előtt. Semmelweis arra figyelt fel, hogy a bécsi egyetem két női klinikáján a gyermekágyi halandóság aránya eltérő. A halálozási számok sokkal magasabbak voltak azon a klinikán, ahol az újszülötteket a boncteremben is dolgozó medikusok látták el, mint ott, ahol bábák dolgoztak. A magyar orvos ok-okozati viszonyt keresett a patológiai lelet és a betegség lefolyása között. Így fedezte fel a gyermekágyi láz okát, a fertőzés átvitelének eszközét és a megelőzés módját.

Kásler Miklós megjegyezte, a koronavírus-járvány elején, amikor jóformán semmit nem lehetett tudni a vírusról, a betegség terjedéséről és lefolyásáról, ő maga is Semmelweishez hasonlóan járt el: patológus professzorokat kért meg, hogy a betegségben elhunytakat vizsgálva határozzák meg a patológiai folyamatokat, majd a betegség klinikai lefolyását a patológiai eredményekkel összevetve próbálták értelmezni. Semmelweis Ignác szellemisége tehát ma is „itt van közöttünk”, mondta a miniszter.

Kásler Miklós szerint Semmelweis Ignác tragédiája, hogy ugyan halála után 25-30 évvel olyan megtisztelő állandó jelzőket kapott, mint „az anyák megmentője”, „a legnagyszerűbb ember”vagy az „orvostudomány Luther Mártonja”, életében nem tudta elérni, hogy alkalmazzák felfedezését.