Balatonfüreden tanácskoznak

A JÁRÓBETEG-SZAKELLÁTÁS előtt álló feladatokról tanácskoznak Balatonfüreden szeptember 19-21-én. A háromnapos konferencián egyebek mellett a várólisták csökkentésére irányuló intézkedések kerülnek napirendre.

A XX. országos járóbeteg-szakellátási és a XV. országos járóbeteg-szakdolgozói konferencia szerdai nyitónapján Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy mintegy ötmilliárd forintból megoldható lehet a várakozási idő csökkentése a járóbeteg-ellátásban. Első lépéseként arra volna szükség, hogy szakmánként minden érintett havi jelentést küldjön a finanszírozónak, így átláthatóvá válna a rendszer.

Közölte: a fekvőbeteg-szakellátásból a járóbeteg-ellátásba áramlott az elmúlt esztendőben 4 milliárd teljesítményvolumen-korlát (tvk) pont, amely mintegy 8 milliárd forintot jelent. Ugyanakkor a megjelenési esetszámban ez a változás nem volt tetten érhető, nem csökkent a várakozási idő sem.

Tóth Tibor, a Medicina 2000 Szövetség elnökhelyettese a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség szeptember 19-én kiadott állásfoglalását ismertetve elmondta, hogy magas az elkerülhető fekvőbeteg-felvételek száma a kórházban, amit orvosolni kellene. Meg kell szüntetni az ambuláns és egynapos sebészeti beavatkozások volumenkorlátját. Szólt egyebek mellett a szakemberek elöregedése és a külföldi munkavállalás problémájáról is.

Takács Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője a készülő nemzeti egészségügyi programokról szólva azt emelte ki, hogy ezek egymással összefüggnek, holisztikus szemlélet jellemzi őket. Felölelik az alapellátó rendszer részelemeit is, a cél pedig az, hogy mindebből felépüljön az alapellátási koncepció.

Kitért arra is, hogy a hátrányos helyzetű településen élők átlagosan 30 százalékkal gyakrabban látogatják a háziorvosukat, és 25 százalékkal kevesebb a járóbeteg-ellátást igénybe vevők száma ezeken a helyeken, mint más településeken. Ezt figyelembe kell venni az egészségügyi programok megalkotáskor.

Elmondta azt is, hogy a szakrendelői beruházások haladnak, a források rendelkezésre állnak, bár nem ritka az átütemezésük. Fontos a köz- és magánfinanszírozott ellátás szétválasztása, ennek érdekében arra volna szükség, hogy a magánszférából információt nyerjenek ki az illetékes szervezetek.

Gondos Miklós, az ÁEEK főigazgatója szerint a közelmúltban történt Állami Számvevőszék által végzett vizsgálatok nyomán megindult a jelzett hiányosságok orvoslása. Az ÁSZ-jelentésről szólva a főigazgató közölte: az egyes kórházak sok szempontból különböznek egymástól, ezért nem lehet őket egy kalap alá venni, mint ahogy azt tették az ÁSZ vizsgálat folyamán. Példaként említette, hogy olyan adminisztratív intézkedéseket várnak az intézményektől, amelyek egy kisebb kórház esetében a betegellátás rovására mehetnek.

Beszélt arról is, hogy a fekvő- és a járóbeteg szakellátás sok esetben nincsen szétválasztva a kórházakban, ez azt eredményezheti, hogy nem tudják betartani a rendelési időt és többet kell várakozni.

A péntek délig tartó balatonfüredi konferencián egyebek mellett szó lesz az egynapos sebészet előtt álló feladatokról, a cukorbetegségről és a szűrőprogramok fontosságáról is.

Emlékeztetett arra: a szűrőprogram elindítását 1993 óta tervezik, és örül annak, hogy éppen az ő minisztersége idején indulhatott el. Az Országos Onkológiai Intézet korábbi főigazgatója elmondta, három olyan daganatfajta van, amelyet korai stádiumban szűrni lehet: a méhnyak-, az emlő-, és a vastagbélrák.

Az egészségügyi kormányzat a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, mert az egészség az egyén, a család és a nemzet számára is rendkívüli érték, hangsúlyozta a miniszter.

Az országos tisztifőorvos arról beszélt, hogy a program akkor lehet igazán sikeres, ha minél többen részt vesznek a szűrésen. Utalt arra, hogy a hasonló szűrőprogramokon a megszólítottak 45 százaléka jelenik meg. A cél most az, hogy a meghívottak 70 százaléka vegyen részt a szűrésen.

Kovács Attila ismertetése szerint a rövidesen kiküldendő meghívólevelekben az áll, hogy az emberek forduljanak a háziorvosukhoz, tőlük tájékoztatást és a – teljesen fájdalommentes – mintavételhez szükséges csomagot kapnak. A feladat mindössze annyi, hogy két egymást követő nap székletmintáját – egy lezárt borítékban – postára adják a kijelölt laboratóriumnak. A mintavételt mindenki maga, saját otthonában végezheti el.

Gyanú esetén végeznek vastagbéltükrözést; ez igazolhatja, valóban van-e tumor a szervezetben. Jelezte: az eddigi tapasztalatok alapján a kiszűrtek negyedében találnak betegségi „előállapotot”, elsősorban polipot; ennek 4-5 százalékából lehet vastagbélrák.

Közölte, 2019-ig kétféle forrásból fut a szűrőprogram: az egyik mintegy 2,5 milliárd forintos uniós projekt, amely mintegy 300 ezer ember szűrését teszi lehetővé, míg a többit hazai pénzből finanszírozzák.

A szűrőprogram első szakaszában 1600-1700 háziorvos vesz részt önkéntesen, de 2019. július 1-jétől már beépül a teendőik közé, tehát kötelezően végzendő feladata lesz, a finanszírozást pedig az egészségügyi alapból biztosítják.

A rendszert úgy kell kialakítaniuk, hogy ne legyenek várólisták, hangsúlyozta a tisztifőorvos. Ehhez egyebek mellett megfelelő számú és felszereltségű kolonoszkópiás laboratóriumra van szükség. Jelenleg 50 ilyen laboratórium vesz részt a programban, ezeket a legmodernebb, világszínvonalú műszerekkel szerelik fel.

Vissza a hírekhez