Beszéljünk róla

Az öngyilkosságok döntő többségének hátterében súlyos depresszió áll. A lelki problémát viszont sokan félvállról veszik, sőt, nem tartják igazi betegségnek. Szakemberek szerint néhány év múlva a mentális betegségek ellehetetlenítik a tartós és kiegyensúlyozott munkavégzést. Ez pedig már nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági gondokhoz is vezethet.

Sok tévhit él a társadalomban a depresszióval kapcsolatban. A komoly lelki betegséget vagy nem veszik elég komolyan, vagy fel sem ismerik. Az egészségügyi világszervezet éppen ezért a depresszió hónapját hirdette meg áprilisban. A bajai szakemberek április 27-én egy szemléletes előadásra várták a helyieket. Dr. Hal Viktor, a Bajai Szent Rókus Kórház pszichiátriai osztályvezető főorvosa: „A depresszió kezelése prioritást élvez már, mert egyrészt – a nagy számokból fakadóan – az emberek érdeke, másrészt nemzetgazdasági érdek.”

A tünetek nagyon egyediek lehetnek, viszont a tartós alvászavar, a látványos súlyváltozás, a folyamatos rosszkedv, az energiahiány és az értéktelenség érzése, valamint a halállal kapcsolatos gondolatok egyértelműen depresszióra utalnak. Serdülőknél a hormonális változások miatt gyakori a lelki probléma. De ma már gyerekkorban is megfigyelhető a depresszió, ami has- vagy fejfájásként jelentkezik. Az egyik fő kiváltója az iskolai bántalmazás, zaklatás. Ráadásul az okos telefonok használatával az úgynevezett cyber bullingnek gyakorlatilag 24 órában ki vannak téve a gyerekek. Hal Melinda pszichológus, egyetemi tanár (Pázmány Péter Katolikus Egyetem): „A médiaeszközök non-stop használatával érkezett meg világunkba. Leglényegesebb pontja, hogy az iskolán kívül is megtörténik a zaklatás, leginkább online eszközök segítségével. Ilyen például a telefon, amit a 6-8 évesek is folyamatosan nyomkodnak.”

A depresszió világszinten 350 millió embert érint, Magyarországon pedig a betegek mindössze 40%-át kezelik. A lelki probléma a nőknél sokkal gyakoribb, szülés után és idős korban is jellemző. Dr. Zöld Lászlóné, az Egészséges Baja Városért Közalapítvány titkára: „Az elmagányosodás hozza magával a depressziót. Eleinte járnak egy-egy klubba, társaságba, mivel közösségbe lenni jó, de vannak olyan időszakok, amikor nehezebb kimozdulni otthonról. Ez óhatatlanul hozza magával a rossz kedélyállapotot, majd a depressziót.”

A szakemberek elmondták: a kezelés a család, vagy a közösség segítségével elkezdődhet, nem mindenkinek van szüksége terápiás vagy gyógyszeres kezelésre.

A közalapítvány májusban a magas vérnyomás problémájára szeretné felhívni a figyelmet, így a belvárosi és a szentistváni egészségnapon is szűrővizsgálatokra várják az érdeklődőket.

Vissza a hírekhez